Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - A Bezcrédy-Károlyi-kapcsolat
Egy „ kis magyar történelem " volt elrejtve ezekben a sorokban. Bezerédy Imre apja, a Grácban nevelkedett Zsigmond 1663-ban a hazafiságról e levélben kioktatott gróf „atyjának", az 1671-ben Bécsben kivégzett országbírónak, gr. Nádasdy Ferencnek az udvarába került. 1665-ben elkísérte őt ura itáliai útjára is. 28 A fiúk nemzedékét azonban a Habsburg-házhoz és a Rákóczi képviselte függetlenségi eszméhez való viszonyuk egymással szembehelyezte. Bezerédy ráadásul a kivégzett országbíróval szemben sem volt kíméletes, hiszen önös érdekekkel, az ország eladásával vádolta őt is. Vagy lehet, hogy a Bezerédy-Balogh-családban ez a Nádasdy-kép hagyományozódott át az országbíróról ? Egy dolog bizonyos. Az, hogy a fiatal, ekkor huszonöt esztendős Bezerédy Imre a fent idézett levélben Zrínyi Miklós sorait és szellemét olvasta a császárhű grófra: „...éljen Nagyságod maga autoritásával, szegény legényt ne mocskoljon pennájával, hanem nem most tanulta Nagyságod »Arma virumque cano«, elválaszt idő, szerencse bennünket." Csak mi tesszük hozzá, hogy a szóval sértett Bezerédy nyomban szóval is támadott: „Végezni akarom levelemet jutta eszembe, hogy Nagyságod címere kacsa légyen, kinek is szokása mocskos helyeken járván utálatoskodik, talán ezektől is vett Nagyságod természetet, hogy szegénylegényeket így mocskoljon. " Ez a Nádasdy gróffal szemben táplált kisebbségérzete végig elkísérte a köznemes Bezerédyt, akinek ráadásul jobbára annak a országrészeknek a védelme jutott, ahol szemtől szembe állhatott a gróffal. S egyben rámutat Bezerédy hibájára is, az örök bizonyító és kompenzációs kényszerre mindenkori ellenfeleivel és feljebbvalóival szemben, amely bizony sok baj forrása lett. A Bezcrédy-Károlyi-kapcsolat Károlyi Sándor báró azok közé a kevesek közé tartozott, akikkel szemben Bezerédy Imre alig engedte meg magának a kritikát. Az a mód, ahogy 1707 februárjában Károlyi ellen kifakadt, mert szerinte a generális az Erdélyből kivonuló császári csapatokat a dunántúliakkal akarta eltartatni, a kivételek közé tartozott. 29 Bezerédy akkor is írt, tájékozatott s tartotta vele a kapcsolatot, amikor Károlyi már régen nem szolgált a Dunántúlon, nem számított Bezerédy közvetlen elöljárói közé vagy éppen másod- vagy harmadízben is válasz nélkül hagyta őt. S végül ő maradt utolsó reménysége is, amikor egri fogságából leveleit megírta. Ezt a különleges,személyes, olykor bizalmas kapcsolatot számos Bezerédy levélben tetten lehet érni. Miközben Károlyi tábornagy és tiszántúli vezénylő tábornok az 1707. január 22-i senatusi ülésre készült, pár nappal azelőtt, 1708. jan. 18-án Bezerédy levelet írt a tábornagynak. Thaly érdekes módon nem közölte teljességgel ennek az írásnak az ún. postseriptumát, utóiratát, még pontosabban annak utolsó részét. Azt a részt mégcsak átvette, amelyben Bezerédy elmondta, hogyha jó kedvű, akkor meghúzza a jó kőszegi Nagy Imre levele Thaly Kálmánnak, Kőszeg, 1864. jún. 21-én Bezerédy Zsigmond naplófeljegyzéseiből a Bezerédy-családra vonatkozóan, uo. 49. fol. 29 Bezerédy Imre levele br. Károlyi Sándornak, h.n. 1707. feburár(?). A.R. IX., Bottyán János vezénylő tábornok levelezései... 1685-1716. Bp. 1883., a továbbiakban: Bottyán-lev. 338. o.
