Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - 3. Az első „vádlásokig" - Bezerédy csatlakozása Rákóczihoz

ezért arra kell gondolnunk, hogy Bezerédy Imre br. Károlyi első dunántúli hadjárata után csatlakozott a szabadságharchoz. De még ugyanebben a levélben anyjának sógorára, Salamonfai Ráttky György ezereskapitányra panaszkodott: Jláttki György uram pedig ennek az egész földnek főcommendőjává tartván magát, föl akarta dúlatni az házokat, melyre nézve kénteleníttettek tőlem elmenni (ti. a katonák, a szerz.); már most egy katonám sincsen, csak egyedül szolgáimmal vagyok'" Arról a Ráttky

7 György kuruc ezeres-kapitányról esett itt szó, aki később a bajor, majd a francia udvari szolgálatban generálisként harcolt a Habsburgok ellen.

23 A Rákóczi ziszlajához csatlakozott fiatal Bezerédy mentalitása, helyzetmegítélő képessége, ambíciója már itt, kuruc katonai pályája kezdetén kirajzolódott. Hűség, bizonyítási kényszer, a jobbágy-paraszti porták védelmének felismerése, azok védelme még az atyafiakkal szemben is. Persze Bezerédy nem most kezdte katonai pályáját. Ezt mondta Lehotzky András Stemmatographiája is: „Bezerédy Emericus, centurio contra gallos, 1703 redux Salamonfalvam in Comitatu Sopron, per Rakóczianum Nicolaum Sibrik in militiam tractus"

24 Ezek szerint Bezerédy ezt megelőzően abban az ezredben szolgált századosként, amelynek tulajdonosa gróf Esterházy Gábor, Zala és Somogy vármegye főispánja, a nádor fia volt. O maga is kint volt jó ideig ezredével a német birodalomban, s harcolt a „németek" ellen Habsburgok oldalán.

25 Bezerédy 1703-ban tért haza Salamonfára, Rákóczi oldalára pedig az a Sibrik Miklós kuruc ezereskapitány vitte át, aki később Rákóczi udvarnoka lett a törökországi száműzetésben.

26 Bezerédy nyilván az Esterházyezredben töltött szolgálatára gondolt, amikor a gr. Nádasdyhoz írt levelében kifejtette: „En is voltam ily híve Ausztriai-háznak, mint Nagyságod, s jobban — írta gr. Nádasdy Ferenc császári kapitánynak, amikor Nádasdy pátenst bocsátott ki a dunántúli vármegyékhez —, de nem lévén semmi haszna, ezeket általlátván; én gyermek lévén, Nagyságod is általláthatna..

27 A jóval fiatalabb, a grófhoz képest ,gyermek" Bezerédy adja Nádasdy Ferenc „megírett szakállának értísére", hogy Jöttem Kegyelmes Urunk, Erdélyi Fejedelem, Rákóczi Ferenc Uram Őnagysága parancsolatjábul ott, az hol lehet vékony tehetségem szerint vitteném az ilyen pátenseket kibocsájtók ellen, s hazánk árulója ellen, ugyanis Nagyságod hüvsége nem egyéb tökéletlen hamis álnokságnál, kit üdvözült Nagyságod atyja maga privátumját keresvén, országot eladván nekünk fiainak vásik foga bele." Zachar József: Ráttky György kuruc ezereskapitány, francia generális (? — 1742), Hadtörténelmi Közlemények, a továbbiakban: HK, 1982/3/355-392. o. 24 Lehotzky András: Stemmatographia, Pozsony, 1796-1798. II. 56. o. alapján Thaly idézte: OSZK Bezerédy-ir. 40. fol. 25 Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége (1681-1713), Bp. 1991. 121.0. 26 Nagy Iván: i.m. X. k. Pest, 1863. 175. o. 27 Bezerédy Imre ezereskapitány levele gróf Nádasdy Ferenchez, h.n 1704-ből, vagy 1705 elejéről, OSZK Bezerédy-ir., 65. fol.,Thaly egy javítása szerint e levél keletkezése 1705 tavasza.