Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - 3. Az első „vádlásokig" - Bezerédy csatlakozása Rákóczihoz

3. Az első „vádlásokig" A Bezerédy-ügy tanulságainak összefoglalását kénytelenek vagyaink azokra a hírekre és híresztelésekre építeni, amelyek Bezerédy Imre háromszori labancosságát emlegették. Az első ilyen adat 1706-ban tűnt fel, de mindjárt kétszer. Az év elején és az esztendő vége felé. Ezt az önmagában is ellentmondásos tényt érdemes végiggondolni. Mint fent azt említettük, br. Károlyi Sándor 1706. február 25-én Károlyból levelet írt a fejedelemnek. Ennek a levélnek a postscriptumában a következő szerepelt: „Szegény megesett Bezerédynek mint legyen dolga ? Nagyságod kegyelmességében áll; nagy az vétek: nagyobb az vakmerőség; elég , hogy büntetlen nem marad. Az rabság kettős halál; mind Istennek, világnak eleget tészen Nagyságod. "

20 Az bizony nem véletlen, hogy maga Thaly is kételkedett abban , hogy vajon jól határozta-e meg a levél keletkezését és inkább szeptemberre javította az olvasatát. Sajnos, eddig nem is sikerült az eredeti levélre ráakadni, melynek alapján a kontrollt elvégezhettük volna. Ezért egyelőre a Károlyi-féle levél közvetett kritikájára támaszkodhatunk csak. Ennek érdekében azonban elemeznünk kell Bezerédy kuruc katonai pályájának kezdetét és az első évek szerepvállalásait. Bezerédy csatlakozása Rákóczihoz Mint ismeretes, a fejedelem a Dunántúl elfoglalását 1704-ben br. Károlyi Sándorra bízta. Ebben az 1704. január-április közt végrehajtott hadjáratban még Bezerédy nem vett részt. 1704. augusztus 16-án azonban már Károlyi Sándor szolgálatában volt. Salamonfalváról (ma Burgenland: Salmansdorf) panaszolta a generálisnak, hogy Vas vármegye nem tartotta be Károlyi intelmét: „ hogy az öz\>egyek a katonafogadásnak terhitül immunitáltassanak: mindazontáltal Nemes Vas vármegye annak fogadására executiónak terhivel is onerálnyi kívánja néhai Istenben idvözült Bezerédy Sigmond atyám uram özvegyit, szegény asszonyom anyámot, nem tekinh'én azt, hogy magam is continuo ötöd s hatod magammal szolgálok, amint az tű lem lehet. " 21 Itt természetesen Bezerédyn kívül a házhoz tartozó szolgálókról van szó, akiket úgyszintén nélkülözni kellett az özvegy anyjának. Három nappal később írt leveléből kiderült, hogy már ezt megelőzően is szolgálta Károlyit: ,,/lz mint eddig tapasztalhatta Excellenciád igaz hűségemet, úgyszintén most is kész vagyok, de magam elégtelen vagyok, mivel semmi katonáim nincsenek."

22 Éppen mint a 11. sz. j. Thaly hozzáfűzte, hogy Károlyi saját kezűleg írt levelét a kir. kamarai levéltárban találta. Nem tudja, hogy Bezerédy milyen ismeretlen vétkére utalt benne a báró. Annyit azért elismert, hogy az is lehetséges, hogy nem febniár, hanem szeptember az írás kelte: „ez a Károlyi írásánál könnyen összezavarható ". 21 Bezerédy Imre levele br. Károlyi Sándor generálisnak, Salamonfalva, 1704. aug. 16., OSZK Bezerédi-ir. 15. fol. 22 uő. uannak, Salamonfa, 1704. aug. 19. uo. 16. fol.