Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - 2. A Thaly-féle források tanulságai
Még két megjegyzést kell fűznünk Thaly eljárásához. Az egyikre már lényegében utaltunk, hiszen R.Várkonyi elemzéséből kitűnt, hogy Thaly első történetírói korszakában milyen nagy jelentőséget tulajdonított a középbirtokos nemességnek a Rákócziszabadságharcban. Ez lényegében történetírói prekoncepció, amely annak a köznemességnek a szerepét kívánta a maga korában igazolni, amelynek kötelessége a nemzeti ügy, a 48-as eszmék iránti feltételen hűség volt az 1867-es kiegyezéssel szemben. Thaly szerint a köznemesség megítélése a Rákóczi szabadságharcban is ilyen, azaz erkölcsi mértékkel mérhető csak. Aki tehát a nemzeti ügyet feladja vagy alkuba bocsátja, annak sorsa elkerülhetetlen. Thaly a szabadságharc egyes szereplőire ezt a mértéket előbb alkalmazta, mint a rendekre, legyenek azok köz- vagy főrendüek. Bezerédj^el szemben előbb fogalmazta meg ezeket a követelményeket, mint rendjével, a köznemességgel szemben, hiszen valamennyi szereplő között elsőnek az egykor oly népszerű kuruc brigadéros példáján akarta elveit kifejteni. Ez viszont azért volt veszélyes, mert igen hajlamos az ember arra, hogy az elszigetelten elemzett személy tetteit vagy túlértékelje vagy alábecsülje. S itt utalnunk kell még egy másik jelenségre is. Arra, hogy Thaly a történelmi elemzésre kiválaszott személyeket és tetteiket irodalmi, még költői szintre transzponálta át. A „Bezerédy nótája", az „Ocskay Lászlórúl való ének" vagy a „Béri Balogh Adám" c. költeménye természetesen más műfajt képviselt. De ugyanazon szándékot fejezte ki. A Thaly-féle szuggesztív kép szélesebb körű elfogadtatását, a történetírói felfogás befogadásának irodalmi előkészítését jelentette. 2. A Thaly-féle források tanulságai A Thaly-féle Bezerédy-kép kontúrjai lényegében jól kivehetők az idézett Bottyánéletrajzból. Ennek ellenére tanulságosnak Ígérkezett az is, hogy ebből a szempontból vizsgáljuk meg a Thaly által összegyűjtött forrásokat. Abban a reményben tettük ezt, hogy meghatározhassuk az általa válogatott anyag Bezerédy-képét. Már amennyire ez ezzel a módszerrel elvégezhető, hiszen ez nem szükségsszerűen azonos a Thaly-féle Bezerédy-képpel. Az egyik legnagyobb megelepetést br. Károlyi Sándor szerepe okozta. Ezekből a forrásokból egyértelműen kiderült, hogy Bezerédy Imre és br. Károlyi Sándor között sokkal szorosabb kapcsolat volt, mint ahogy ezt eddig feltételeztük. Ennek az a lényege — s erről lesz még szó természetesen —, hogy Bezerédy számára mindvégig br. Károlyi „maradt" a Dunántúl vezénylő tábornoka. Igazából sem Bottyánt, sem az Andrássy bárókat, sem pedig gr. Eszterházy Antalt nem tudta annyira e minőségben elfogadni, mint br. Károlyit : „bárcsak most hozná Isten Nagyságodat erre az mi megromlott földünkre által. Hűtőmre írom Nagyságod, talám úgy tetszenék, hogy akkor újulna meg szívem egyszer" — írta Bezerédy Károlyinak 1707 elején. 9 Nem egyedi esetről van szó. Ennek a meglehetősen egyoldalúvá vált ragaszkodásnak, sőt eszményítésnek a szerepe q Bezerédy Imre levele br. Károlyi Sándorhoz, Kőszeg, 1707. jan. 10. uo. 30. tol.
