Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZITA LÁSZLÓ: ÚJABB ADATOK A KANIZSAI BLOKÁDHARC ÉS KAPITULÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ 1688-1690 - A kapituláció

azon elhatározását, hogy a feladás fejében minél több előnyt szerezzen magának. Fel kell hagyni a blokád elhúzásának gondolatával és sürgősen, haladék nélkül támadni kell és kiűzni az ellenséget, mert erre minden esély megvan. Ezt a véleményemet kívántam előadni a Vezérkar Urainak. Szolgálatkész hívük: Őrgróf Ludvvig von Baaden."

76 Augusztus 9-én Johann Baptist Reocurtin hadnagy lemásolta Batthyány Ádám levelét, amelyből kiderült, hogy a blokád parancsnoka is teljesen Baaden álláspontját vallja, sőt az ekkor a blokádban szolgálatot teljesítő Heisler-féle császári gyalogezred zászlóaljainak tisztjei is.

77 Zichy - aki Győrben tartózkodott - azt hitte, hogy Batthyány csatlakozhat Ludvvig Baaden csapataihoz, és nem értette, hogy ebben a kérdésben maga a császár döntött már korábban úgy, hogy Kanizsa blokádjában semmilyen engedményt nem tesz, még a főparancsnok kéréseire sem. Batthyány azonban nem egykönnyen adta fel elgondolását, s az ostrom megindításához német tüzérséget, és a Starhemberg gyalogezred két zászlóaljának Kanizsához történő vezénylését kérte a haditanácstól, jelentve egyben 200 újabb magyar lovas csatlakozását a blokádhoz.

78 Batthyány törekvései ellen hatott ezen kérelemmel egyidőben a Ludwig von Baaden által a császárnak előterjesztett kérelme. A fősereghez sürgősen 1200 lovasból álló különítményt kívánt hadrendbe állítani, mintegy feltételként szabva a Morava mentén megindítandó támadáshoz. Kanizsa alól 300 Batthyány-féle huszárt, Győrből ugyanenynyit, Komáromból szintén háromszáz huszárt kért. Pestről és a bányavárosokból együttesen 300 lovast, s ezek vezetésére Batthyány Ádám kinevezését erőltette. Lipót császár először határozottan elutasító választ adott, majd halogatta a döntést.

79 Baaden azonban makacsul ragaszkodott a magyar könnyűlovassági ezred hadrendbe állításához az ő parancsnoksága alatt. Arra az ellenvéleményre, hogy Kanizsa körül szükséges a magyar könnyűlovasság alkalmazása, a következőket írta a császárnak: "Kanizsa blokádjánál ezek a csapatok nem hiányoznak, mert a hírek szerint az ellenség eddig még negyven harcosnál többel nem tört ki sohasem. A főseregnél nagyobb szükség van rájuk mint az említett blokádban".

80 Kompromisszumos megoldás született. A kanizsai blokádban maradtak a magyar csapatok, s Batthyány Ádám is tovább vezette a blokádot. Ludwig von Baaden magyar könnyűlovas ezred felállítását megoldhatta a Balaton vidéki várakban állomásozó és császári ezred alárendeltségében lévő hajdú és huszár alakulatokból.

81 1690 a fordulat éve volt a blokád történetében. Mind több jele mutatkozott annak, hogy a törökök nemcsak kimerültek az éheztetés köveüceztében, hanem lelkileg is megtörtek. Zichy azt írta levelében, hogy alig mutatkoznak a bástyákon, minden nap keresz76 77 78 79 80 81 Karlsruhe GLA Kreissachen 46/3563. 1689. július 20. Karlsruhe GLA Kreissachen 46/3569. 1689. szeptember 9. Bécs Kriegsarchiv Turcica AFA 1689 - 4 - 10. Bécs Kriegsarchiv Turcica AFA 1689 - 4 - 10. Bécs Kriegsarchiv Turcica AFA 1689 - 7 - 11. Bécs Kriegsarchiv Turcica AFA 1689 - 7 - 1.