Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZITA LÁSZLÓ: ÚJABB ADATOK A KANIZSAI BLOKÁDHARC ÉS KAPITULÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ 1688-1690 - A kapituláció

tény foglyokat engednek szabadon Február 22-én Batthyány és Zichy tábornokok felszólítást intéztek a pasához a vár megadására; a vár felé haladó parlamenterekre - mint ez Váradnál, Székesfehérvárnál, Gyulánál történt - a török tüzérség tüzet nyitott.

83 Talán ebben szerepet játszott az az elkeseredés, amely a hírvivő, Hussein aga kivégzése miatt következett be, s amelyet más összefüggésben már megemlítettünk.

84 Ennek ellenére a kapituláció pártján állók kerültek többségbe. Egy török szökevény február 28-án azt a hírt hozta, hogy "a védőrség komolyan gondolkodik az erődítmény feladásáról".

85 Márciusban azután sor került a tárgyalásokra. Március 16-án érkezett két aga a török védők tárgyalási javaslataival. Négy hét várakozási időt kértek és elvonulásuk módját részletezték. Többek között a lövegekből kívántak válogatni és azokat magukkal vinni. Teljes fegyverzettel és munícióval tervezték a kivonulást. Batthyány minden feltételüket elutasította és huszonnégy órás ultimátummal válaszolt. Március 19-én három török tiszt érkezett a feladási feltételek tárgyalására, amely alkalommal újabb határidőket javasoltak a kapituláció és elvonulás lebonyolítására. Ekkor megegyeztek abban is, hogy négy magyar és három császári tiszt megy a várba és ugyanekkor öt török tiszt a keresztény táborba. Ők lettek a tárgyalás ideje alatt azok a túszok, akik biztosítékot adtak ahhoz, hogy sem a szövetséges csapatok, sem a törökök részéről nem történik semmi olyan mozdulat, amely a tárgyalásokat veszélyeztetné. Március 21-én megtörtént a tisztek cseréje és a konkrét megállapodások tárgyalása meg is indult. Ugyanekkor a várba érkező ferences szerzetesek is megkezdték tárgyalásaikat a nagyszámú keresztény fogoly visszatéréséről. Mivel "nagyon sok volt közöttük, akik családi kapcsolatban álltak a törökökkel, és a nők egy része nem akarta férjét sem elveszteni és a családi köteléket megszakítani, a Kanizsán maradásuk feltételeit is tisztázták. Továbbá listát készítettek azokról a nőkről, akik ugyan keresztény hiten maradtak, de követték férjüket és nem akartak Kanizsán maradni". Végül is ekkor 62 keresztény visszatért hitéhez és a franciskánusokkal kijött a várból. Később számuk 200-ra növekedett, "nagyon sokan csatlakoztak a hitetlenekhez".

86 A március 21-23-a közötti kemény feltételek ellenére a tárgyalások eredményét írásba foglalták. Batthyány és a vár parancsnoka 22-én írták alá az előzetes megállapodást, amelyet azután egy vegyes összetételű küldöttség Bécsbe vitt. Március 26-án indult a küldöttség 30-án már Bécsben voltak, és a "császár keleti tolmácsánál, Laackewiz úrnál szállásolták el a törököket. Még aznap délután fogadta a küldöttséget a haditanács elnöke, Starhemberg úr őexelenciája. Többszöri kihallgatás és egyeztetés, valamint megfelelő szövegpontosítás után Starhemberg aláírta a császár elé terjesztendő tervezetet."

87 BZ Karlsruhe GLA Kreissachen 3569/1690/46. február 14. 83 Uo. 84 Lásd e közlemény 73. sz. jegyzetét. 85 Pickl Otlunar professzor szíves közlése. 86 Szita L.: i.m. 120-121. p. 87 Bécs HHStA Turcica Karton 156. 88-102. p.; továbbá Bécs Kriegsarhiv AFA 1690 - 4 - 2