Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
SZITA LÁSZLÓ: ÚJABB ADATOK A KANIZSAI BLOKÁDHARC ÉS KAPITULÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ 1688-1690 - A kapituláció
kivégzése talán egy utolsó csepp volt a pohárban, s majdnem általános zendüléssé változtatta az elégedetlenkedők megmozdulását. A kapituláció Székesfehérvárt, Egert, Szigetvárt, Kanizsát, Gyulát az eredményesen szervezett és fenntartott blokád következtében sikerült a keresztény csapatoknak térdre kényszeríteni. A döntő momentum a hatalmas pusztulással járó "felégetett föld taktikája" következtébenjelentkező éhség, gyakran betegség és járvány volt. Mind az ostromlók, mind a várban védekező törökök sokat szenvedtek e különleges taktikától. A legnagyobb vesztesek mindenütt a blokád hatókörében élő falvak lakói voltak. Kitelepítették őket, elpusztították földjeiket, malmaikat, lakóházaikat, élelemtároló vermeiket, s megölték őket gyakran a portyázok. Ennek a blokádharcnak egyik ellenfele a hadsereg főparancsnoka, Ludwig Wilhelm Baaden őrgróf altábornagy volt. Nemcsak Kanizsa kapcsán kárhoztatta e haditaktikát, hanem Gyula, Eger esetében is erősen bírálta az elhúzódó blokádharcot. Figyelemre méltó leveleiben az is világosan látható, hogy Batthyány Ádám tábornokot is sikerült meggyőznie a blokádháború előnytelenségéről. Már 1689. júliusban Zichy jelentette Hermann Baaden haditanácsi elnöknek, hogy Batthyány huszárait és magát a tábornokot is a főparancsnok kivonja a blokádból. Érezte ugyanakkor, hogy ebbe a kérdésbe neki nem szabad beavatkozni, mert az érdekek ütközése magas körökben fog elintézést nyerni. 75 1689 júliusában Hassan Basa Palanka melletti táborból az őrgróf főparancsnok kemény hangú levelet juttatott el a haditanácsi ülésre. "[A] magam részéről azt gondolom, hogy Kanizsa körülzárása és ostroma már hosszú ideje húzódik, és az a gyanúin, hogy ez szánt szándékkal történik, és ez nem felel meg a Császári Tábornoki Kar óhajának. Meg kellene tudnom, hogy tulajdonképpen mi az igazi szándéka a tábornoki karnak, miért tartja szükségesnek, hogy a blokád és a vele kombinált ostrom egyre inkább elhúzódjon? Azt véli talán a tábornoki törzskar, hogy Kanizsa várának és városa népének kiéheztetésével olcsóbbá teszi a hadjárat végrehajtását? És azért várakoztatja a katonaságot Kanizsa alatt, hogy minél kevesebb vesztesége legyen? Véleményem szerint ez nem válik a császári hadsereg javára. Az én véleményem szerint ez csak időveszteséggel jár, és az ellenség előnyére szolgál, és szabad legyen hozzátennem, hogy egy vár ostromának és bevételének elhúzódása annál is inkább káros, mert ez csak megerősíti az ellenség Kanizsán folyt a puskapor gyártás. Az elkészítéséhez: hat láda és két hordó kénpor, három láda három hordó gyanta és szurok, nyolc nagy láda és zsák megmérhetetlen salétrom. 700 mázsa terpentin különböző edényekben. A lőporkészítéshez egy nagy vasalt mángorló. A lövegekhez 3000 ágyúgolyó, további 150 kisebb ágyúkba. A nagymennyiségű kész lőpor átnedvesedett. Rendkívül nagyszámú kézigránát a hozzátartozó gyújtócsövecskékkel, amelyek fából és nádból készültek. 75 Bécs Kriegsarchiv AFA 1689 - 7 - 20. 1689. július 7.
