Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZITA LÁSZLÓ: ÚJABB ADATOK A KANIZSAI BLOKÁDHARC ÉS KAPITULÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ 1688-1690 - A Kanizsa visszafoglalása alkalmával leltárba vett tüzérségi eszközök és hadifelszerelések

Egy harminckét fontos kartany "Károly Főherceg 1580" felirattal és egy női alakkal díszítve. Egy félfontos ágyúcska, "II. Rudolf 1591" felirattal. Egy tíz fontos csatakígyó, "Ferdinánd 1590" felirattal. Egy három fontos csatakígyó. Három darab ezredágyúcska. Két falkony, egy fontosak, ágyútalpon, megrongálódva. Egy rövid csövű ágyúcska, ágyútalp nélkül. Az összeírást végző tisztek számbavették a használaton kívüli, felrobbant lövegeket is. Ezek a következők: négy nagy fémágyú, negyven fontos mozsár, kettőtől öt fontos lövegek összesen huszonhét darab. Ötvennyolc löveg képezte a kanizsai vár ágyúparkját. Huszonhét pedig tönkrement. 31 löveg a 16. században került ki osztrák ágyúöntő műhelyekből. Természetesen lehetséges, hogy a többi löveg is hasonló korú, de mivel nincsenek dátummal jelölve, nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy ezek is hasonló korúak. Az azonban biztos, hogy nem török lövegek, mert azt az összeírok jelölték volna, mint ahogy ezt két török lövegnél nem felejtették el megjegyezni.

33 A 16. századi lövegek Kanizsa 1600. október 22-i eleste előtt már a várban voltak. Érdekes viszont az, hogy a védő keresztény csapatok a várból kitörve 39 török ágyút zsákmányoltak, amit sikerült akkor a várba vontatni. Ezeket azonban közben elszállíthatták, vagy tönkre mentek, mert a visszafoglalás idején nem vettek ilyeneket számba a császári tüzértisztek, akik a kanizsai ágyúparkot leírták.

34 A török végvárak ágyúparkját tanulmányozva, Kanizsa sajátossága az, hogy csak két működő török löveg van a várban, továbbá igen magas a teljesen használhatatlan ágyúk száma. Ezek a roncsok valószínűsíthetően mégis a korábban török gyártmányú lövegekből adódnak. A török ágyúk öntvényének minősége gyengébb volt, mint az auszt-riai vagy német műhelyekben készülteké.

35 Kanizsa nem emelkedett ki lövegparkjával a török végvárak sorából. Nem volt azonban színvonalában gyengébben felszerelve sem. Ezek a lövegek egy, illetve másfél évszázadot szolgáltak. így tehát 1690-ben elavultnak tekinthetők. A törököknek Kanizsán sem működött ágyúöntő műhelyük, s nyilván nem volt módjuk ezeket a lövegeket újraönteni, a megrongálódottakat pedig beolvasztani. Ugyanakkor a blokádot fenntartó keresztény csapatok az elavult vagy zsákmányolt, illetve megrongálódott lövegeket a budai ágyúöntő műhelybe szállíthatták. Ez volt a döntő különbség a törökök és a keresztények lehetőségei között. Mindkét oldalon régi ágyúkat vetettek be, azonban a 33 Ordentliche Wochentliche Post Zeitungén (dieses 1690. Jahrs) den 13. Maij (Auss Wienn) den 27. April. 34 Uo. 35 ' ' Ágoston Gábor: Agyúk és lőpor a 16-17. századi Oszmán birodalomban. Bp., 1993. MTA kandidátusi disszertáció.