Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZITA LÁSZLÓ: ÚJABB ADATOK A KANIZSAI BLOKÁDHARC ÉS KAPITULÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ 1688-1690 - A blokádban küzdő szövetséges és magyar katonaság

folyamatos javítást és újraöntést csak a szövetséges keresztény csapatok tudták megoldani. 1690. április 13-án kelt jelentés szerint konkrét utalás igazolja ezt: "Wizeszky parancsnok, aki alá tartozik a tüzérség, az az 57 ágyú és mozsár, amelyeket a mieink kezelnek, még Ferdinánd idejéből valók, de még használható állapotban vannak [...], amennyiben használhatatlanná válnak, akkor azokat javításba küldik, és pedig a Budán épített ágyú-öntödébe, kijavítás vagy újraöntés céljából. így legújabban is 33 darab ágyút, illetve mozsarat szállítottak el".

36 A magyarországi török végvárak tüzérségét vizsgálva megállapíthattuk, hogy a lövegek elavultak, de az ostromban, illetve a körülzárásban résztvevő szövetséges és magyar csapatok lövegparkja sem a legmodernebb. Ugyanis az új ágyúk és az ausztriai valamint budai műhelyből kikerülő lövegrekonstrukciók a főhadsereghez kerültek, részt vettek Buda, majd Belgrád ostromában, továbbá a hadjáratok nagy csatáiban képezték a szövetséges csapatok ágyúparkját.

37 A török végvárak ostrománál, illetve blokádjánál egyedül Váradnál láthatjuk a modern és új lövegek beállítását az előrevont ágyúállásokban.

38 A kanizsai török végvár tüzérségének hatékonyságát 1687-1690 között nincs módunk megítélni, mivel a város és a vár ellen összpontosított rohamot nem szerveztek, totális ostromra nem került sor. A város és a vár ellen vezetett kisebb támadások idején a török tüzérség eredményesen működtette lövegeit, számottevő veszteséget okozva a kapuk közelébe érő magyar hajdúknak és császári dragonyosoknak.

39 Több jelentés arról számolt be, hogy a török tüzérség nem érte el az ostromállásokat építő keresztény támadókat. Ez azonban nem a tüzelő ágyúk korszerűtlenségén múlott, hanem a távolságon, amelynek átlövését új lövegekkel sem tudták volna megoldani. A blokádban küzdő szövetséges és magyar katonaság 1688 őszétől, a francia haderő hitszegő támadását követően, egyre több lovasezredet vontak ki a keleti hadszíntérről és vezényelték át őket a Rajna térségében kibontakozó hadjárathoz.

40 A török végváraknál ezzel arányosan növelték a császári oldalon küzdő magyar csapatok létszámát. Elsősorban lovas hajdúk és a huszárok létszámának növekedéséről számolnak be adataink Gyulánál, Székesfehérvárnál, Egernél, Váradnál. Szita L.: mint a 8. sz. jegyzet. 37 Szita László: A magyarországi török végvárak tüzérségi színvonala. MTA doktori disszertáció részlete. Bécsben évente egy alkalommal tüzérségi eszközök próbáját rendezték meg. Az új és az újraöntött lövegek ellenőrzésére itt került sor. A kitűnő lövegekből a Szent Liga csapatainak is szállítottak, így az orosz cári hadseregnek is. 38 Uo. 39 Szita L. i.m. 84-85. p. 40 Karlsruhe GLA Kreissachen 46/3563. 1689. január 14.