Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZABÓ PÉTER: A ZALAI HONVÉD ALAKULATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN,ÉS AZ AZT MEGELŐZŐ ÉVEKBEN (1938-1945) - Harcok a Kárpátok előterében, s a Kárpátokban (1944- 1945)

résen oldotta meg, s a magaslatról utolsóként húzódott vissza a Krasznahorka-Rozsnyó előtti széles völgybe.

137 A 24. gyaloghadosztály a szilicei védelmi, majd a rozsnyó-dobsinai utóvéd harcokat követően a Garam folyó völgyében vonult vissza. Rajta kívül szintén szlovák területre szorult vissza az 1. hadsereg 16. gyaloghadosztálya is, mely a Vág vonalát követve szintén nyugati irányban menetelt. A magyar gyalogsági alakulatok, gyakran részeikkel is, ekkor már közvetlen német alárendeltségbe kerültek. A 24. gyaloghadosztály felettes parancsnoksága a német 101. vadászhadosztály-parancsnokság lett, zászlóaljai gyakran szétszórtan, német csapatokkal közösen kerültek bevetésre. A Garam völgyét Breznóbánya és Borosznófürdő térségében csaknem 1945. március végéig tartották a 24. gyaloghadosztály alakulatai. A 24/1. zászlóalj Sajba községnél foglalt el támpontszerű védőállást, ahonnan március 20-án vonult vissza. Az 1945. februári, s márciusi téli harcok mindennapjait Buzsáky László az alábbiakban foglalta öszsze: "A szemben lévő románok ott, ahol támadtak, mindig arctámadással kísérleteztek. Szinte mindig eredménytelenül. Védőink közül nappal csak a figyelők tartózkodtak figyelőhelyükön a mély hóban ásott fútóárokban. A védők többi része egy-egy kalyibaszerű óvóhelyen melegedett, vagy fázott. Szükség esetén a figyelő riasztott. Sikerült minden alkalommal idejében érkezni a mély hóban támadó románok elé és támadásukat sokszor még tűzzel, de sokszor kézigránáttal verték vissza. ...Azután jött a sötétség, az éjszaka, a béke időszaka. A mieink is, a románok is kimásztak védőállásaikból, hatalmas tüzet raktak, egymástól 80-100 méterre, körülállták saját tüzüket, egymást alaposan szem előtt tartva, anélkül, hogy fegyvereiket használták volna, melegedtek, felváltva szunyókáltak hajnalig...".

138 Az állóháború a 24. gyaloghadosztály arcvonalán március 20-án fejeződött be, mikor a szovjet és a román alakulatok heves támadása elől Besztercebánya, majd Hermanec irányában tértek ki a honvéd csapatok. 1945. április 6-án aztán a seregtest számára véget ért a további értelmetlen küzdelem. A szomszédos német alakulatokat kijátszva, az ungvári gyaloghadosztály 193 tisztje és 2369 főnyi legénysége Stubnyafürdő közelében letette a fegyvert a szovjet csapatok előtt.

139 Az 1944. augusztusában mozgósított, s a Duna-Tisza közi harcokban október folyamán részt vett zalai pótalakulatok

140 tevékenységéről nem állnak rendelkezésre adatok, Buzsáky László feljegyzései 1945. január 2. - január 20. 1HR Buzsáky László feljegyzései. 1945. febmár 1. -március 20. 139 Karáth László összeállítása 1945. április 1.-7. 140 1944. második felében a honvédség legteljesebb hadműveleti részvétele miatt szükségessé vált a pótalakulatok megszervezése. Valamennyi hadtestnél a megszervezendő póthadosztály pótalakulatait a rendszeresített békeállomány 40 %-ából, valamint a szükséges számú nem ténylegesekből és újoncokból kellett megalakítani. A szükségből felállított póthadosztályok három kis létszámú gyalogezredből, egy fogatolt tüzérosztályból, valamint néhány hasonló rögtönzött alosz-