Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZABÓ PÉTER: A ZALAI HONVÉD ALAKULATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN,ÉS AZ AZT MEGELŐZŐ ÉVEKBEN (1938-1945) - Ukrajnában és a Don mentén (1941 - 1943)

előzmény Jugoszlávia németbarát kormányának bukása volt. Hitler ezt követően határozta el, hogy a görögországi katonai akciót a délszláv államra is kiterjeszti, s bevonja ebbe a magyar honvédséget is. A magyar politikai és katonai vezetés 1941. március 28-iki döntései - melyek megszegték a korábban kötött jugoszláv-magyar örökbarátsági szerződésben foglaltakat - megnyitották az utat a német és magyar vezérkar együttműködése előtt. Az 1941. április 6-án Magyarország területéről is támadó német csapatok offenzívájához április 11-én kellett csatlakozniuk a honvéd alakulatoknak. A 3. hadseregparancsnokság alárendeltségében az I., IV. és V. hadtest, a folyamőrség és a gyorshadtest vonult fel a jugoszláv határhoz. A tervezett hadműveletben a magyar légierő bombázó egységei - köztük a tapolcai nehézbombázó századok - is kaptak feladatot, azonban az erődvonalat viszonylag hamar feladó jugoszláv csapatok visszavonulása miatt már nem kellett harcba bocsátkozniuk. A III. hadtest zalai dandárát ugyan nem mozgósították, de meglevő alakulatainak egy esetleges jugoszláv ellencsapás kivédésére - fel kellett vonulniuk a határra. A 17/1. zászlóalj április 1. és 3. között Kiscsekén, majd április 14-ig Szentmargitfalván állt támadási készenlétben, a 9. tüzérosztály ütegei pedig Fityeházán foglaltak el tüzelőállást. A vármegye területén állandó német csapatszállítás folyt, a polgári vasúti forgalmat napi két szerelvényre csökkentették. Miután az előretörő német alakulatok után felvonuló 3. hadsereg seregtestjei április 14-én elérték a kitűzött támadási céljaikat, s befejeződött a Duna-Tisza közének megszállása, a 9. önálló gyalogdandár csapatai is átkeltek a Dráván, s akadály nélkül bevonultak a muraközi területre. A határfolyón való átkelés pontonhidakon történt, miután a jugoszláv csapatok mind Letenyénél, mind Gyékényesnél felrobbantották a hidakat. A 17/11. zászlóalj Muraszombatra, a 17/1. zászlóalj pedig Csáktornyára vonult be április 16-án. A Csáktornyát birtokba vevő csapatok egy monarchiabeli nagy huszárlaktanyában szállásoltak el, mely rövidesen a Nagykanizsáról áttelepülő 17/11. zászlóalj végleges állomáshelye lett. A 17/111. zászlóalj és a tüzérosztály csak pár napig tartózkodott a megszállt muraközi területen.

24 Ukrajnában és a Don mentén (1941 - 1943) A honvédség egyes alakulatainak alighogy visszatértek a megszállt Délvidékről, s Muraközből, a második világháború második évében újból mozgósítaniuk kellett. A 9. önálló gyalogdandárt egy zászlóalj és egy ezredzenekari részleg erejéig érintették az újabb immáron közel sem veszélytelen harci feladatok. Ezúttal a német hadsereg által megszállt Ukrajnába kerültek. Szende László, Péchy György és Raksányi György szíves közlései alapján.