Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZABÓ PÉTER: A ZALAI HONVÉD ALAKULATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN,ÉS AZ AZT MEGELŐZŐ ÉVEKBEN (1938-1945) - Ukrajnában és a Don mentén (1941 - 1943)

1941. július 27-étől, Kassa - részleteiben máig fel nem derített - bombázását követően, Magyarország is szerepet vállalt Németország Szovjetunió elleni hadjáratában. A kezdetben harcba vetett gyorshadtest - mely július 9-ig az 1. hegyi és a 8. határvadász dandárral együtt a Kárpát-csoportba tartozott - 1941. őszére érzékeny veszteségeket szenvedett, s felváltása szükségessé vált. Ezt a magyar politikai és katonai vezetés csak olyan áron tudta elérni, hogy ellentételként megszálló csapatok kiküldését ajánlotta fel a német hadvezetésnek. Szeptember elején a két vezérkar között olyan megállapodás született, hogy Magyarország a már csak területbiztosítást teljesítő gyorshadtest helyett négy békeállományú dandárt kitevő 24 gyalogzászlóaljat fog Ukrajnába kiküldeni. A gyorshadtest hazatérésével a Kárpát-csoport repülő egységei is hazatelepülhettek. A két részletben harcba vetett tapolcai 4/1. nehézbombázó osztály tevékenysége a magyar légierő kötelékében ezzel befejeződött. Századai már június 27-én, a kassai bombázás megtorlásaként bombáztak szovjet városokat (például Sztanyiszlavot), s a későbbiek során is aktívan részt vettek az ellenséges csapatmozgások elleni támadásokban.

25 A Kárpát-csoport helyébe kerülő megszálló gyalogdandárokat - 1941. októberétől a 121.-et, a 124.-et, a 105.-et és 108.-at, majd 1941. decemberétől a 102.-et - a magyar hadvezetés oly módon állította fel, hogy kötelékükbe valamennyi hadtesttől kerüljenek be alakulatok, így az otthon maradottak nem veszítenek sokat ütőképességükből. A seregtestek - 1942. február 12-től könnyű hadosztályok - ennélfogva az ország különböző területeiről származó zászlóaljakból szerveződtek. Előfordult az is, hogy egy ezredparancsnoksághoz három teljesen idegen (nem saját) zászlóaljat osztottak be. Legénységük zömét az idősebb korosztályúak és a hiányosan kiképzettek alkották. A gyalogdandárok hadrendjét a várható őrszolgálati, illetve biztosító feladataikat tekintetbe véve alakították ki. Ezen feladatok ellátásához nem feltétlenül szükséges fegyvernemeket - mint például a tüzérséget - kezdetben be sem állítottak kötelékükbe. A megszálló alakulatok eredeti rendeltetése tehát szállítási útvonalak, vasutak, hidak biztosítása, és a katonai közigazgatási feladatok ellátása volt. Szervezetük, fegyverzetük és felszerelésük legfeljebb erre képesítette ezeket. A német parancsnokságok azonban mikor a hadműveletekben törés keletkezett, réstömő, harcoló alakulatként is bevetették e gyenge erőt képviselő magyar csapatokat.

26 A zalaegerszegi 47/111. zászlóalj, s a 17. gyalogezred ezredzenekar részlege a III. és a IV. hadtest által felállított 108. gyalogdandár kötelékében került ki a megszállt ukrajnai területre. Mindkét alakulatot az említett gyalogdandár 34. gyalogezredébe osztották be. A gyalogezred másik két zászlóalja a soproni 34/11. és a kőszegi 35/111. zászlóalj volt. A mozgósított zászlóalj 50 %-os csökkentett állománnyal - nevezetesen puskásszázadai 120-120 fővel, géppuskásszázada két szakasszal, szakaszonként 3 géppuskával, s távbeszélő szakasza is 80 %-ban - került felállításra. 21 tiszttel és 453 főnyi legénységgel vonult ki 1941. október 30-án Ukrajnába.

27 A 47/111. zászlóalj parancsnokságával Bővebbet: M.Szabó Miklós i.m. 75-103. o. HL Vezérkar főnöke /a továbbiakban: VKF/Eln. 4340/1942. HL 10. gyalogdandár iratai 190/M-1941.