Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZABÓ PÉTER: A ZALAI HONVÉD ALAKULATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN,ÉS AZ AZT MEGELŐZŐ ÉVEKBEN (1938-1945) - A 9. önálló gyalogdandár, s egyéb zalai honvéd alakulatok megalakulása és kezdeti tevékenységei (1938-1941)

1939. március 15-én hajnalban a magyar csapatok három körzetben nyomultak be Kárpátaljára: Ungvár, a Tisza völgye és Munkács körzetében. A gyorsdandárok lovas, kerékpáros és gépkocsizó alakulatai a rossz időjárási viszonyok közepette két nap alatt elérték a Kárpátok hágóit. A visszavonuló csehszlovák csapatok sehol sem tanúsítottak ellenállást, még a vasúti berendezéseket sem tették használhatatlanná. Kisebb összetűzések mindössze az önálló Kárpátukrajna létrehozásáért küzdő Szics-gárdával voltak. Ez a mozgalom azonban főleg a magyar csapatok által nem ellenőrzött településeken aktivizálódott. A Dunántúlról sebtében Kárpátaljára szállított alakulatok március 16-án és 17-én rakodtak ki a már elfoglalt területen. A korántsem teljes hadilétszámú 9. önálló gyalogdandárbeli csapattesteket Királyháza, Tiszaújlak, Nagyszőllős helységekig szállították. Ide érkezett meg a létszámfeltöltésre rendelt tartalékos állomány is.'

4 Miután a felvonultatott magyar csapatok az Ung folyó völgyének biztosítása címén, s újabb területszerzés reményében március 23-án behatoltak az alakulóban levő szlovák állam területére, a 9. önálló gyalogdandárt is az Ungvártól északnyugatra levő Nagyberezna-Kisberezna-Mércse körzetébe szállították. Az itt kirakott alakulatokat már gyakorta érték szórványos légicsapások a szlovák légierő részéről. Többek között a zalaegerszegi 17/111. zászlóalj ikerzászlóalja is átélt egy - komolyabb veszteséget nem okozó légitámadást. A kisebb szlovák alakulatok ellenállása a hegyes, erdővel borított terepen is aktivizálódott. Az Uzsoki hágó felé felvonuló, több harccsoportra tagozódó 9. önálló gyalogdandárt több ízben támadták kisebb szlovák egységek. Az előrenyomulást során a 17/1. zászlóalj kikülönített része - 3. puskásszázada, s géppuskás százada - a Vihorlát keleti nyúlványán, a Nezabec magaslaton keveredett rövid tűzharcba egy nyugati irányból támadó szlovák harccsoporttal. Ekkor esett el Szabadi Béla karpaszományos címzetes őrmester, s rajta kívül még 4-5-en a zászlóaljból. A kisebb szlovák alakulatok ellencsapásai miatt néhány alkalommal a gyalogos részeket követő 9. tábori tüzérezred ütegeit is be kellett vetni. A 9/4. üteg (parancsnok: Szodfrid Imre főhadnagy) Kelen községnél al7/I. zászlóaljat, a 9/1. üteg (parancsnok: Raksányi György főhadnagy) pedig a Kosutovica nevű magaslat közelében egy határvadász zászlóaljat támogatott hatásos tüzérségi tűzzel.

15 1939. március végén a honvéd vezérkar a Kárpátaljára bevonult magyar csapatok előrenyomulását Kelen-Végaszó vonalában beszüntette. A szlovákok a terület kérdésben hamarosan megállapodásra kényszerültek a magyar kormányszervekkel, s április elején a magyar csapatok a lengyel határig - ellenállás nélkül - megszánhatták a sávjukban levő körzeteket. A Kárpátalja megszállásában részt vett alakulatok - köztük a 9. önálló gyalogdandár - április második felében tértek vissza békehelyőrségeikbe.

16 Csima János /összeáll./: Adalékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához /l 938-1945./ HM Központi Irattár, Bp. 1961. 30-32. o. 15 Raksányi György feljegyzései alapján /a szerző birtokában/; Szende László m. kir. századosnak, a 17/1. zászlóalj egykori géppuskás százada parancsnokának szíves közlése alapján. 16 Csima i.m. 31-32. o.