Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
SZABÓ PÉTER: A ZALAI HONVÉD ALAKULATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN,ÉS AZ AZT MEGELŐZŐ ÉVEKBEN (1938-1945) - A 9. önálló gyalogdandár, s egyéb zalai honvéd alakulatok megalakulása és kezdeti tevékenységei (1938-1941)
A magyar politikai és katonai vezetés 1939-től több ízben kereste az alkalmat Románia magyarlakta területeinek visszaszerzésére. 1940. június 26-án, mikor a Szovjetunió felszólította Romániát az intervenció alatt megszállt besszarábiai és bukovinai területek visszaadására, a magyar kormány is elhatározta területi igényeinek követelését. A Legfelső Honvédelmi Tanács a kormánnyal egyetértésben már június 27-én eldöntötte, hogy a teljes honvédséget mozgósítja. A román határra először csak határvadász, illetve V. és VI. hadtestbeli alakulatokat csoportosítottak. A többi mozgósított seregtest az állomáshelyén készült fel a vasúti szállításra, s a Tiszántúlon való felvonulásra. Az 1940-es esztendő a 9. önálló gyalogdandár alakulatainál is az erdélyi hadműveletre való készülődés jegyében telt el. A csapatok kiképzésének legfőbb eleme román kiserődök elleni harc, illetve leküzdésük begyakorlása volt. A zalai gyalogzászlóaljakat gyakran helyezték ki a III. hadtest újdörögdpusztai lőterére, ahol a műszaki alakulatokkal közös gyakorlatokat hajtottak végre az ott felállított többszörös drótakadállyal körülvett román kiserőd-utánzat ellen. 17 A zalai gyalogdandárt 1940. május végén mozgósították, s a III. hadtest többi seregtestjével együtt július első hetében vonult fel a románmagyar határ közelébe. A 9. önálló gyalogdandár Tápé környékén szállásolt el, dandárparancsnoksága Derecskére települt. A csapatok az új elhelyezési körletükben is folytatták tovább a kiképzést. "A (III. - Sz.P. hadtestparancsnokság Hajdúbagos mellett felépítette a légi felderítés alapján a dandárral szemben levő erődrendszert. Egy-két szakaszon a 6 méter széles, s 3 méter mély árkot is kiásatták, csak vízzel nem töltették fel. Itt hajtottunk végre több gyakorlatot, majd éles lőgyakorlatot is az árkon való átkeléssel együtt." 18 - olvasható Péchy György visszaemlékezésében. Miután az 1940. augusztus 16. és 24. között Turnu Severinben folytatott magyarromán tárgyalások az erdélyi és a székelyföldi területek kérdésében nem vezettek eredményre, a magyar kormány elhatározta, hogy döntésre viszi a dolgot. Augusztus 26-án elrendelték a csapatok felzárkózását a határra, s a hadművelet augusztus 28-án vette volna kezdetét. A határra felvonult seregtestek elhelyezkedését a román hírszerzés időközben felderítette. Mivel ezek után az eredeti csoportosítás nem volt alkalmas a támadó hadművelet megindításához, a hadsereg-parancsnokságok újra szabályozták azt. A 9. önálló gyalogdandárnak augusztus 27-ről 28-ra virradóan Vésztő, Okány területére kellett vonulnia. A zalai gyalogdandár a III. hadtest kötelékében a 8. és 16. önálló gyalogdandárral, a 6. határvadászdandár három zászlóaljával és a hadtestközvetlen alakulatokkal várta a hadművelet kezdetét. A III. hadtest az V.-kel együtt alkotta a 2. hadsereget. A Jány Gusztáv altábornagy vezette hadsereg nem a főirányban került volna bevetésre. Azt a feladatot kapta, hogy a hadművelet folyamán biztosítsa a Fehér-Kőröstől délre húzódó határszakaszt. Ugyanakkor a Sebes-Kőröstől délre egy elterelő célzatú korlátolt támadást kellett végrehajtania és a Carol erődvonal déli szárnyának megkerülésével el kellett 17 HL Tgy. 3184. Péchy György i.m. 24. o.
