Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZABÓ PÉTER: A ZALAI HONVÉD ALAKULATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN,ÉS AZ AZT MEGELŐZŐ ÉVEKBEN (1938-1945) - A 9. önálló gyalogdandár, s egyéb zalai honvéd alakulatok megalakulása és kezdeti tevékenységei (1938-1941)

A Zala váimegyében diszlokáló katonai egységek 1938-ig - a trianoni békediktátum igen súlyos rendelkezései miatt - szinte kivétel nélkül rejtett alakulatokként, különböző fedőnévvel ellátva szerepeltek a honvédség hadrendjében. A szombathelyi 3. vegyesdandár "3. hö. ker. pk. h." (határőrkerület parancsnok helyettes) fedőnevű rejtett harmadik gyalogezrede, "3/III. tü. opk. h." (tüzérosztály parancsnok helyettes) fedőnevű rejtett tüzérosztálya, "3. csendőr lovas alosztály" elnevezésű huszárszázada, 3. vadászzászlóalja, illetve "3/3. gyalogsági parancsnok" fedőnévvel ellátott parancsnoksága állomásozott a vármegyében.

1 A zalai alakulatoknál - ahogy a honvédség szinte valamennyi alakulatánál - 1938. szeptemberétől gyorsultak fel az események. 1938. augusztus végén az őszi "nagy gyakorlatokat" még a korábbiakhoz hasonlóan kívánták megtartani a vegyesdandárok. A 3. vegyesdandárnál tervezettet a Zala vármegyei alakulatok az 5. gyalogezreddel közösen hajtották volna végre. A Nagykanizsa környékén megrendezett "nagy gyakorlatot" azonban még a befejezése előtt leállították, a behívott tartalékosokat nem szerelték le, s az egyes parancsnokságok utasítást kaptak a hadiállomány elérésére, illetve további tartalékosok behívására.

2 A csapatok az első jelentősebb mozgósításukat élték át ekkor. A honvéd vezérkar a müncheni egyezmény után kialakult csehszlovák helyzet miatt hozta meg váratlan intézkedését. Miután 1938. szeptemberében még bizonytalan volt abban, hogy a csehszlovák kormány Magyarország javára is területi engedményre kényszerül, a határmenti alakulatokon kívül a dunántúliakat is mozgósította. A Németország által kezdeményezett, s november 2-án kihirdetett első bécsi döntés végül 12.400 km

2 -nyi területet és 1.100.000 zömében magyar ajkú lakost juttatott vissza fegyveres beavatkozás nélkül Magyarországnak. A visszatért felvidéki területek megszállásában noha az egész honvédséget mozgósították - csak négy vegyesdandár (1938. október 1-től hadtest) vett részt. A szombathelyi nem volt közöttük. Jóllehet alakulatait - benne a zalaiakat - pár napos mozgósítási körletben való tartózkodás, s rövid kiképzés után elindították a határ felé, a Balaton déli partja - Székesfehérvár - Kisbér menetvonalon Komáromba érkező szerelvényeiket azonnal visszairányították a békehelyőrségekbe. Az 1938. szeptember elején rendelt mozgósítást már az 1938/39-es hadseregszervezési intézkedések alapján hajtották végre. A Zala vármegyében állomásozó csapatok immáron helyben kaptak magasabb parancsnokságot, nevezetesen a korábbi "3/3. gyalogsági parancsnok" elnevezésű szervből alakult 9. önálló gyalogdandár-parancsnokságot. Ezen, Nagykanizsán működésbe lépő parancsnokság alá elsősorban a helyi rejtett harmadik gyalogezred tartozott, mely a 17. számot vette fel. A gyalogezred zászlóaljai közül az első kettő (17/I.-II.) továbbra is Nagykanizsán, a harmadik pedig Zalaegerszegen állomásozott. Az ezred mozgósításkor felállított ikerezrede 1939-ig a 38. sorszámot viselte, s csak ezt követően vette fel végérvényesen a 47.-et. A megalakult 9. önálló Hadtörténelmi Levéltár la továbbiakban: HL/ 3. vegyesdandár iratai 530 kt/Gy. 1938; 799 kt/1938. HL Tanulmánygyűjtemény /a továbbiakban: Tgy./ 3183. Péchy György: Csapattiszt voltam a m. kir. honvédségben /l 937-1945/ 16-17. o.