Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZABÓ PÉTER: A ZALAI HONVÉD ALAKULATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN,ÉS AZ AZT MEGELŐZŐ ÉVEKBEN (1938-1945) - A 9. önálló gyalogdandár, s egyéb zalai honvéd alakulatok megalakulása és kezdeti tevékenységei (1938-1941)

gyalogdandár kötelékbe tartozott még a korábbi 3. vegyesdandár "3/III. tü. op. h." fedőnevű rejtett tüzérosztálya által felállított 9. tüzérosztály (mozgósításkor 7 üteggel rendelkező tüzérezred), a gyalogdandár közvetlen vonatalakulatok

3 (ellátó, egészségügyi, szállító) illetve egy-egy híradó és huszárszázad, valamint egy légvédelmi gépágyús üteg is. A tüzérosztály kivételével valamennyi utóbb felsorolt alakulatot a mozgósítás elrendelésekor a hadtest állította fel. A 9. önálló gyalogdandár a soproni 7.-kel, a szombathelyi 8.-kal és a hadtestközvetlen alakulatokkal alkotta a III. hadtestet. E fent említett szervezés kisebb kiegészítésekkel és módosításokkal egészen 1943 nyaráig fennmaradt.

4 Az 1938/39-es hadseregszervezési intézkedések nyomán átalakult a határ őrizetével megbízott alakulatok hadrendje is. A III. hadtestparancsnoksághoz csak területileg hozzátartozó három határvadász zászlóaljból

5 csak egy állomásozott Zala vármegyében, nevezetesen a 12. Tevékenységét csak 1940. novemberéig látta el, mivel a térségbe telepített szinte valamennyi határvadász zászlóaljjal együtt az erdélyi IX. hadtest alakulatainak felállításához vették igénybe. Ezt követően csak a határvédelem közvetlen feladatainak ellátására hivatott portyázó századok maradtak a vármegyében, melyek a Nagykanizsára, majd Keszthelyre települt 53. (határvadász) portyázó osztály-parancsnokság irányítása alá kerültek. Az osztály négy portyázó százada közül kettő mindig Zala vármegyében állomásozott, előbb Nagykanizsán és Lentiben, majd 1942-től Muraszombaton és Csáktornyán.

6 A gyalogos, tüzér és határvédelmi alakulatokon kívül más egyéb alakulatok is települtek a vármegye területére. Keszthelyen, a Sopronba áttelepített huszárszázad helyőrségében 1941-től a III. hadtest tüzérmérő százada, majd 1942-től fogatolt vonatosztálya nyert elhelyezést. Tapolcán 1937 októberétől a 3/1. könnyűbombázó repülőosztály két százada, két év elteltével pedig a 4/1. nehézbombázó repülőosztály két százada állomásozott. A két könnyű-, majd nehézbombázó repülőszázad, illetve az osztályparancsnokság állományában elsősorban Ju-86-os magyar bombázó repülőgépek tartoztak. A fent említett repülő alakulatok 1942. nyaráig tartózkodtak Tapolcán, ezt követően a Harckiképző repülőezred két századból álló vadászrepülő kiképző osztálya állomásozott a városban.

7 A Zala vármegyei honvéd alakulatok közül - az első világháborús tradíciókhoz, s a meglevő elhelyezési lehetőségekhez igazodva - a legtöbb Nagykanizsára települt. A város mindhárom laktanyája - a monarchiabeli József főherceg és Károly gyalogsági laktaTanulmányomban a korabeli magyar katonai terminológiát használtam. Vonat - személy-, vagy anyagszállításra, oszlopokba foglalt fogatolt, vagy géperőhajtású szállítóeszközök, a hozzátartozó személyzettel. Berger Károly: A vezetés kézikönyve. Bp. 1936.1. rész. 277. o. 4 HL Honvédelmi Minisztérium, Elnöki iratok /a továbbiakban: HM Eln./l.a. 18000/1938; La. 60000/1938; 3. vegyesdandár iratai, 920kt/1938. Szervezés. 5 A nem közvetlen határszolgálatot ellátó határvadász zászlóaljak hadrendjébe általában egykét puskásszázad, egy géppuskás század, egy kerékpáros szakasz, s néha egy hegyi üteg tartozott. A portyázó századok is az alárendeltségükben voltak. 6 HL Hadrendi táblázatok gyűjtője HM Eln. La. 40000/1940; 42000/1942. 7 Uo.