Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

KÁLI CSABA: TELEKI BÉLA ELSŐ VILÁGHÁBORÚS HADINAPLÓJA

ütegének tüzérei. Azt, hogy pontosan hogyan, miért és mikor kerültek ide nem tudjuk, ugyanis a naplóíró három hónapos tanulmányi szabadságát töltötte március 17. és június 20. között. A naplóból ennélfogva ez az időszak - hasonlóan a többi szabadsághoz ­hiányzik és később sem történik említés az áthelyezés körülményeit illetően. Teleki Béla számára az utolsó fronton töltött nap október 4., ugyanis e napon újabb egy hónapos tanulmányi szabadságot kapott, melynek letöltése után az ismert események miatt nem tér vissza a harctérre. Hadnagyként szerelt le, de a kormányzó nem sokkal később fő­hadnaggyá nevezte ki, 1922-ben pedig vitézzé avatták. 13 A naplót terjedelmi okok miatt csak részleteiben közöljük, de talán a válogatás nem csorbítja annak összképét. Legfőképpen az olyan "eseménytelen" napokat szelektáltuk ki, mint amilyen például az 1916. augusztus 22,-i: "Ismét esik. Nem tudok hovalenni az unalomtól. Délben kis időre kisüt a nap amit kinntlétre fel is használok. Egész délután döglök. Semmi olvasni való." Igyekeztünk viszont olyan bejegyzéseket kiválasztani, amelyek azon túl, hogy "eseményekben dúsak", tükrözik a napló írójának gondolkozását, világképét, a később "történelmivé" váló események korabeli fogadtatását. A részleteket eredeti helyesírással adjuk közre. 1916. jul. 1. Bednarowka [...] Végre jó állásokba kerülve fényes ütegállást találunk, nagyon alkalmas moz­donyállással 14 és csinos tiszti lakkal (fedél alatt alszunk, elképzelhető, hogy e bolyongás után hogyan esett ez!). Június [július] elseje rendezkedéssel szemrevételezéssel és leple­zéssel telt el. Bóbits kap. 15 úr csoportjában 16 vagyunk és ő nálunk étkezik. Az idő remek. Postát nem kapunk és nem is küldhetünk. A vidék remek, hegyes völgyes, óriási vegyes (fenyő nyár bükk) erdőkkel. A termés igen jó! [...] 1918 februárjában újabb átszervezés történt a tüzérségnél. Az ágyús és tarackos ezredeket megszüntették és helyettük ágyús-tarackos vegyes ezredeket hoztak létre. Az aknavető üteg to­vábbra is megmaradt az első ezrednél. A nehéz tábori ezred és a hegyi tüzérosztály szervezete változatlan maradt. Az új típusú vegyes ezredek közül az első a fölé rendelt hadosztály számát, míg a második ezred a hadosztály számától 100-zal magasabb hadrendi számot kapott. (Szanati József: A táb. tüz. feji. az első vh.-ban. HK. 1966/3. 500. p. v.ö. Solth: Egy tüzértiszt naplója. Bp. 1942. 331-332. p.) 13 Ld. 5. jegyzet. 14 Mivel a lövegeket nem lehetett ez időben közvetlenül vontatni, ezért a lovak és a löveg közé egy egytengelyes kocsit kellett iktatni, ezt a vontatmányt nevezték mozdonynak. (Táb. tüz. 18. p.) 15 helyesen: Bóbitsch Oszkár százados (szds) osztályparancsnok. Az osztály tiszti rangban álló személyeinek beazonosítása a frontraindulás 10. évfordulójára kiadott emléklap alapján történt. (ZML T. B. ir. 9/2. doboz) 16 tüzércsoport: az egység, magasabbegység, seregtest harcrendi eleme; egy tüzérosztálynál több tüzér-alegységet magába foglaló - a harc idejére ideiglenesen létrehozott - egységes vezetés alatt működő harci kötelék. (Kat. lex. 575. p.)

Next

/
Thumbnails
Contents