Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
FOKI IBOLYA: NAGYKANIZSA HONVÉDZÁSZLÓALJAT KÉR - NAGYKANIZSA HONVÉDZÁSZLÓALJAT KÉR
terhek arányos elosztását kérte városon belül és a megyebeli községek között. Előadta, hogy "a nagy katonai átvonulások és ezzel kapcsolatos szállítmányok majd naponként fogmányokat vesznek igénybe", ezért "az előfogat kiszolgáltatás bérbeadás, vagy hasonló mód által ne csak Nagykanizsa, hanem a szomszéd vagy valamennyi megyei község terhére felosztatván az egyenlő kötelezettség elve érvényre emeltethessék." A megye közölte, hogy az előfogatokat mindig annak a községnek kell kiállítani, ahol azokra szükség van, ezen változtatni nem lehet. Egyúttal azt ajánlotta, hogy a város igyekezzék saját hatáskörében megoldani az összes lakosra kiterjedő, együttes tehervállalást. 7 Ezekben az években még két, témánkhoz kapcsolódó ügy foglalkoztatta a kanizsaiakat: a katonai kóroda elhelyezése és a laktanyaépítés. A beteg katonák elszállásolása már korábban is sok gondot okozott. Ha magánházakban vagy a városi ispitaházban ápolták őket, nagy volt a járvány kialakulásának veszélye. Ezt a város többször is szóvá tette és a kiskomáromi katonai ispotályban való elkülönítésüketjavasolta. Ez úgy látszik nem jelentett megfelelő megoldást, mert 1850-ben a vármegye egy magánlakást bérelt ki katonai kórház céljaira. 1868-ban a város központjában, egy megyei tulajdonban lévő épületben találjuk a kórházat és arról értesülünk, hogy a kanizsaiak ezen épület díjtalan átengedését kérik a város részére. A megye ehhez nem járult hozzá, mondván, hogy a befolyó haszonbér be van tervezve a költségvetésbe. A döntést Kanizsa valószínűleg megfellebbezte, mert nem sokkal ezután a honvédelmi minisztérium jelentéstételre utasította ez ügyben a megyét. A megyei közgyűlés válaszában kijelentette, hogy intézkedett már "arra nézve, hogy [a] Kanizsa város közepén lévő megyei épületben elhelyezett katonai kóroda közegészségi szempontból onnét eltávolíttassák és a kérdéses épület más célra bérbe kiadassék", de eddig minden törekvésük ellenére sem találtak a kórház részére alkalmas helyet. így, amíg ez meg nem történik, kénytelenek a kórodat meghagyni a város közepén. 8 Nagykanizsa feltételezhetően azért vitte el az ügyet a legfelsőbb fórumig, mert az épület megszerzésével gyarapította volna a saját rendelkezése alatt álló ingatlanok számát és ezek használatának esetleges átcsoportosításával talán látott valamiféle lehetőséget a katonai kórház áthelyezésére. (Az újabb épület természetesen a bérbeadásból származó bevételeket is növelte volna.) A beszállásolással járó vesződségek és kellemetlenségek miatt a laktanyaépítés ügye is régóta napirenden volt. 1868 márciusában a képviselőtestület elhatározta, hogy a Pesti utcai katonai istállót átalakítja laktanyává. Ugyanekkor megvásároltak két vármegyei épületet katonai raktárnak. Ezzel azonban a gondok nem oldódtak meg, hiszen, mint az alábbi forrásokból kitűnik, egy évvel később, 1869-ben a város vezetése úgy vélte, hogy a honvédzászlóaljak állomásoztatásához nélkülözhetetlen helyiségeket csakis az állam vagy a megye anyagi támogatásával tudná előteremteni. Mindenesetre Nagykanizsa és a 7 ZML IV. 252. b. 475/1869., ZML V. 1504. Képviselőtestületi iratok 93/1869. 8 ZML IV. 252. a. 1868. máj. 362. sz., 1868. aug. 632. sz. Barbarits 210-211. p. A kórház későbbi sorsáról nincsenek adataink, történetét további, erre irányuló kutatásokkal lehetne feltárni.
