Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
PORDÁN ILDIKÓ: HONVÉDTÜZÉRKÉNT A MURAKÖZBEN László Károly naplójából - László Károly: Napló katonai életemből 1848. szept. 25 - 1849 ápril 24-ig
Okt. 16-kán Korán reggel elindulván Récsen keresztül 9 óra tájban reggel Nagykanizsára értünk, hol a 24 órámat, mint ordináncz kitöltöttem. Itt csatlakozott hozzánk a Radetzkytől elszökött mintegy 130 Sándor-huszár 64 . Innen lelkesült seregünk Okt. 17-kén 65 útra indult a vakmerő pártütőket porrá törendő. A Zrínyi-csapat fél divisio Miklóshuszárokkal s kassai tüzérekkel, 4 álgyúval mentek Kottori felé. Mi pedig 8 álgyúval a Hunyadi-csapattal (a VIk század híján, melyet Ozorától fogva nem láttunk 66 ) szabolcsi önkéntesekkel, valami 10 bécsivel (a többiek Ozorától a fogoly tisztek kíséretéhez csatlakozott s vissza nem jött) a szabolcsi önkéntesekkel s más nemzetőrökkel a 1/2 divisio Miklós- és Sándor-huszárokkal Kiskanizsán, Becsehelyen, Polán át Letenyére értünk, hol meghallván, hogy a horvátok közül mintegy 200 innen van a Murán, s az álló hídépítésén erősen dolgoznak, huszárjaink nekik vágtattak, de a túlpartról jól irányzott álgyútűz miatt vissza kellett vonulniok. Azalatt vágtatva mi is álgyúlövésnyire közelítettük az ellent. A tüzelést előbb 4 álgyúval (minthogy a többi 4 a két gyalogcsapat között hátrább maradván későbben érkezett csatatérre) elkezdtük a tüzelést. Az ellen viszonozta 3 és 6 fontossal. Későbben mi tüzeltünk 8 álgyúval, s bár az ellen kedvezőbb helyen, bokros, gödrös helyen, kukoriczakunyhóktól fedve, mi pedig tiszta síkon, általok tisztán láthatva állottunk, az ő tüzelésök mind inkább lassúdott. Első lövéseink után népök a parton levő malomházakból, kukoriczaszár kunyhókból s korcsmából csoportosan futamodott és bújt. Gránátjaink több kunyhót és egy házat meggyújtottak. A csatának szinte elején egy álgyúnktól egy 6 fontos ellenségi golyó kivégzetté az irányzót s egyik lőszerhordót, egy másik álgyúnknál egynek lábát térden lőtték el, egy harmadik álgyúnk kerekéből egy küllőt és egy darab talpat lőttek ki, s ennek darabjai két tüzérünknek a lábát ütötték meg. Egynek tenyerét kartácsgolyó sodorta egy kicsint. Az kinek térde lövetett el, a láb elmetszése után elvérzett s meghalt 67 . Eszerént részünkről esett el 3 tüzér, 3 sebesült, a többi csapatból se halott, se sebesült. Az ellen a csatatérről ugyan megfutott, de a Ez a cs. kir. 4. (Sándor) huszárezred ezredesi osztályának 1. százada volt, amely Grazból szökött meg Stadnicki tizedes vezetésével., a cs. kir. 4. huszárezred 1849-ig Sándor orosz trónörökös nagyherceg, a későbbi U. Sándor cár nevét viselte. 65 Október 17-én érkezett a fővezéri parancs, hogy az osztrák határt át kell lépni, Perczel két részre osztotta haderejét, és támadásba lendült. Az általa vezetett hadoszlop Letenyénél megtámadta az ottani révet őrző cs. kir. különítményt, és megfutamította azt, és átkeltek a Murán. A Kerkapoly Tivadar főhadnagy, Bessenyei György és Tekésy Károly által vezérelt csapat Hodosánnál egy horvát határőr különítménybe ütközött, a horvátok számbeli fölénye ellenére sikerült fegyverletételre kényszeríteni őket. Erre vonatkozólag ld. Hermáim Róbert i.m. 135-136. 66 Ők kísérték haza a foglyul ejtett horvátokat az ozorai diadala után, ld. László Károly: Napló Oct. 8-dikán 67 Az elesett és megsebesült tüzér neve: Dréher tizedes, irányzó fejét ágyúgolyó vitte el. Az ütegnél kezén sebesült meg Fabriczy föágyús, Vonya és Tóth Ignác alágyúsnak a lábát vitte el egy golyó; utóbbi bele is halt sérülésébe.
