Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
PORDÁN ILDIKÓ: HONVÉDTÜZÉRKÉNT A MURAKÖZBEN László Károly naplójából - László Károly: Napló katonai életemből 1848. szept. 25 - 1849 ápril 24-ig
bokrok megett a dragonyosok ismét rendbe állottak fel, de egypár jól irányzott 6 fontos lövés őket onnan is elriasztotta, s többé senkit nem láttunk. Gyalogjaink is lövöldöztek ugyan a vízen keresztül a futamodókra, de valamint azoknak ránk irányzott puskalövéseik nem ártottak, úgy a mieinkének sem volt hatása. Ezalatt a Hunyadiak a horvátok által malmok hajóira rakott gyaloghídon általszállingóztak, a kunyhókban koboztak s horvátokat kutattak. Ezen gyaloghidat a tüstént szekereken odahordott deszkákból 1 1/2 öl szélesen erősen megkészítvén a gyalogok, huszárok, s minden álgyúink rajta általvonultak délután 2 órakor. A csata tartott 11 órától 1 óráig hevesen. Hogy az ellenségnek hány halottja volt szám szerént nem tudhatni, minthogy a muraközi lakosok állítása szerént szekerekre rakták, s 3 szekérre alig fért. Táborukban utánok nem kaptunk egyebet, mint katonai számvivői, s napiparancs könyveket s más irományokat, kenyeret, bort, húst, lisztet, abrakot, szénát, álgyúslovak szerszámait és t.e.f. Általjővén mindnyájan, a megfutamodottak üldözéséhez fogtunk, s midőn Hodosány 68 alá értünk, a délre fekvő falu alatt rendbe állított katonák fegyvercsillogása vonta magára figyelmünket; huszárjaink odavágtattak, s megösmervén őket hogy ellenek, az álgyúkkal csakhamar bevágtattunk az ott levő kukoriczaföldekre, s reájok szegeztük, de lőnünk nem volt szükség, mert az ott volt 7-8 száz horvát fegyverét lerakván, magát megadva jött szinte fegyvertelen tisztjeivel felénk. Ezek a kaszás nemzetőrök által Nagykanizsa felé elkísértettek; néhány megfutamodottak pedig 7-en vagy 8-an Hodosányban a huszárok által lemészároltattak. Részünkről más nem esett el mint egy Miklós-huszár 69 , a mi huszárainktól levagdaltatva. Oka volt az, hogy ezen vitéz ittas lévén a már foglyokká tett fegyvertelen horvátokra rohant, s azokat mészárolni akarta tisztjei ettől letiltották; mire ő azokat is gazemberezvén, s rajok rohanván kivont kardjával, a Sándor-huszárok őt el akarták fogni, ő nekiiramodott, s a Hunyadiak egy százada rá siker nélkül tüzelvén, a Sándor-huszárok által űzőbe vétetett, s utoléretvén sok vágások, szúrások által földre terítetett, s haldoklófélben egy parasztházhoz vitetett, ott hidegvizes ruhákkal borogatták, s kínok között még másnap is élt, míg az orvos, mint mondják erét megnyitván, kínjainak véget vetett.- Hodosányon keresztülvonultunk, s túl rajta táborba háltunk. A huszárok s főtisztjeink a faluban háltak. Másnap Okt. 18-dikán 70 Csáktornyára 71 értünk, hol mindenik toronyból, az ablakokból nemzeti lobogót és nemzetiszínű kendők lobogtak, nagy éljenzéssel fogadtattunk. Álgyúinkat a vár alá a mezőre vívén, a sereg tábort ütött. Estve felé a vártornyában elkezdtek harangozni (a harangozás az egész városban egészen el lévén tiltva, csak lárma vagy vészjelül használtatott) s elterjedt a hír, hogy két csapat sereget is vettek észre felénk közelítni. Az eső szakadt, s mi csatarendbe állítva várakoztunk, míg plenkér huszárjaink hírül hozák, 68 Hodosány, ma Hódosán (Horváto.) 69 A Miklós-huszárt Molnár Andrásnak hívták. 70 A Honvédelmi Bizottmánytól parancs jött, hogy az offenzíva folytatása helyett vonuljanak vissza. 71 Csáktornya, ma Cakovec (Horváto.)
