Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
HERMANN RÓBERT: A DRÁVAI HADTEST HADMŰVELETI NAPLÓJA - Kivonat a VII. magyar hadtest hadműveleti naplójából 1848 június végétől szeptember 29-ig
23- án Répásy őrnagy előcsapatainak Siófok elleni kémszemléje meggyőz arról, hogy a horvát hadsereg nem nyomul a Sión túlra, hanem a siófoki és mezőkomáromi átkelőknél biztosítja magát. Ez a pihenő lehetővé teszi a magyar parancsnoknak, hogy hadtestét katonai rend szerint beossza, további erősítéseket vonjon magához, s a bán elleni védelem biztos tervét meghozza. 73 24- én A terv részben végrehajtva. Az eddig felvett állás, amelynek célja az volt, hogy Székesfehérvár egy Siófok és Mezőkomárom felőli hirtelen támadás ellen biztosítva legyen, a védelem fő pontja, Buda tekintetében csak saját védelmi vonalunk kezdőpontja, illetve a főpontig található összes állásoknak csupán legelső pontja volt. A Sárvíz csatorna vonalának tarthatósága, amely az ellenség hadműveleti vonalával egy hegyes, dél felé nyitott szárnyat képez, a nagylángi és kálozi (abai) átkelők megszállásán, illetve egy hadcsoportnak Szentmiklósnál (Cece) történő felállításán múlott, amely a csatorna-vonal déli részét, s így a zöm balszárnyát a simontornya-cecei második megkerülő-vonalon is fedezhette. Aba és Cece megszállása egy 10 000 fős, második hadtestet követelt, hogy az ellenség valóban feltartható, s egy komoly támadásnál visszavethető legyen. A magyar parancsnoknak a Siófoknál álló 10 850 főt számláló hadtestén kívül csupán 2000 nemzetőr állt rendelkezésére Görgei Artúr alatt, aki Adonyban a simontornyai és dunaföldvári utakat tartotta megfigyelés alatt, s amelyet Szentmiklós legerősebb megszállása mellett is csak a postaúton tolhattak előre Dunaföldvár felé. 74 A csatorna mögötti állás megkerülés elleni biztosíthatatlanságát, s azt felismerve, hogy a 35 000 fő erejű ellenség 75 egy csatorna elleni arcirányú támadással mozdulatát Szept. 23-án Répásy Mihály őrnagy Württemberg-huszárai (valószínűleg az alezredesi osztály) Mezőkomáromnál megtámadták a Jellacichoz csatlakozott Hardcgg-vérteseket. Az összecsapásban a vértesek egy halottat, egy sebesültet és egy foglyot veszítettek. MOL HM Ált. 1849:23268. (kitüntetési előterjesztés), Hauptmann U. 23., 213. o., Pap II. 66., 68. o. (A Hardegg-vértesek ezredtörténete hallgat az összecsapásról) 74 Görgeit Batthyány miniszterelnök szeptember 23-án rendelte Pestre, s másnap nevezte ki a Csepel-sziget parancsnokává. Szeptember 25-én a Duna-menti népfelkelés és nemzetőrség erőit is parancsnoksága alá rendelte. Görgei seregét szept. 26-án a tiszáninneni önkéntes mozgó nemzetőrség egy zászlóalja (600 fő), egy hatfontos üteg (8 löveg). Ezen a napon Batthyány Görgei alá rendelte a Kunszentmiklóson összegyűlt népfelkelőket, a Dunaföldváron állomásozó Hunyadicsapatot (1505 fő), s útnak indította hozzá a szabolcsi önkéntes mozgó nemzetőrzászlóaljat (800 fó) és egy fél üteget (4 löveg). Görgey-Katona 143-176. o. Görgei erői tehát jócskán meghaladták a hadműveleti naplóban közölt számot. 75 Szept. 20-án Csány legfeljebb 40 000 főre tette a Magyarországra betört horvát sereget. 27-én Csány egy Kanizsáról érkezett hírszerzői jelentés alapján 33 640 főre tette a szept. 15-16-17-én Kanizsán átvonult horvát sereg létszámát. MOL KPA 101., HM Ált. 1848:7661. Szeptember 27én a létszám 51557 fő volt, ebből 48234 fő harcképes. Spira György: Jellacic regéi Pákozdról. HK 1995/1. 64. o. 7.jz.
