Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
HERMANN RÓBERT: A DRÁVAI HADTEST HADMŰVELETI NAPLÓJA - Bayer
az eseményeket. Bayer megállapíthatóan ennek alapján írta meg az 1848 szeptemberi események történetét. 19 Valószínűleg utóbb dolgozta ki azt a kéziratot, amely a "Katonai küldetés a bánhoz" címet viseli. Ezt a szöveget a hadműveleti napló kiegészítésének szánhatta. Erre mutat az is, hogy a "Katonai küldetés..." két fennmaradt tisztázati példánya közül az egyik a hadműveleti naplóhoz kötve található meg. Az aradi várban működő honvédtiszti "hadtörténeti iroda" történetének feldolgozása meghaladná egy ilyen forrásközlemény terjedelmét. Az eddig feltárt és összegyűjtött anyag alapján azonban így is megállapítható, hogy a munkát Bayer és Molnár viszonylag korai (1850. június 12.) szabadulása után társaik folytatták. A munka irányítását és koordinálását Gyulai Gaál Miklós, a szabadságharc zalai honvédtábornoka és a szintén zalai születésű Asbóth Lajos ezredes végezték, s a kéziratok írásában a közel ötszáz fogva tartott tiszt és polgári személy közül mintegy harminc vett részt. Az elkészült kéziratok alapján írta meg Gyulai Gaál Miklós a saját emlékiratát. Asbóth Lajos ezredes pedig 1862-ben megjelent emlékiratában két, még Bayer és munkaközössége által írott hadműveleti naplót is közzétett saját neve alatt. 20 A fennmaradt kéziratok között a legnagyobb mennyiség a délvidéki harcokkal foglalkozik, de a feldunai hadsereget alkotó hadtestek (I., II., III., VII.) történetéről is jelentős számú kézirat szól. Viszonylag kevés az erdélyi hadjáratra, a komáromi várőrség, a IX. hadtest és a tiszai hadsereg, majd a déli fősereg 1849. július-augusztusi történetére vonatkozó kézirat. A fennmaradt kéziratok terjedelme többezer oldal, s letisztázott összefoglalókat ugyanúgy találunk közöttük, mint fogalmazványokat. A kéziratok műfaji szempontból két csoportra oszthatók: az alakulatok és seregtestek történeteire, illetve eseményleírásokra. Találunk azonban közöttük néhény, klasszikus értelemben vett visszaemlékezést is. Visszatérve a drávai hadtest hadműveleti naplójára: a fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az inkább tekinthető visszaemlékezésnek, mint elsődleges forrásnak. Mégis megérdemli a teljes magyar nyelvű közlést, hiszen csak forráskritikai vizsgálata révén állapíthatjuk meg helyét az 1848-49-es hadtörténeti irodalmon, különösen az 1848 szeptemberi hadiesemények historiográfiáján belül. A kézirat - mint ez a jegyzetekből is kiderül - változó színvonalú, s időnként kétes megbízhatósági! előadását adja az eseményeknek, így pld. a Dráva-vonalon álló magyar erők felsorolásánál, a pákozdi csatát MOL Görgey-lt. b/21/b. fasc. Obere Annee. Operations-Journal vom Feldzuge 48/49. in Ungarn. A kéziratot első ízben használta [Gyalókay Jenő]: Egykorú adatok az 1848-i alsó-ausztriai hadműveletek történetéhez. HK, 1929., őt követően pedig Bonis József: Dembinski fővezérsége és a kápolnai csata. Bp., 1975. c. munkájában. Mindketten az eseményekkel egy időben keletkezett forrásnak tekintik. Bayer fent közölt memorandumából azonban kiderül, hogy Bayernek Aradon nem volt ilyen a birtokában. 20 Gaálra ld. Bőhm, HK 1985. 129-137. o. A hadtörténeti irodára ld. még. Hennáim Róbert: Műfajok és tendenciák az 1848-49-es polgári memoárirodalomban. Századok, 1994. 125. o., Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története. Bp., 1994. I. 285-286., 362. o. Asbóth n. 55-83., 114-123. o. közölte a Perczel-hadtest működéséről, illetve a Beniczky-féle portyázó csapatról írott összefoglalót meglehetősen szabad magyar fordításban, illetve kivonatban.
