Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

HERMANN RÓBERT: A DRÁVAI HADTEST HADMŰVELETI NAPLÓJA - Bayer

megelőző sukorói haditanács eseményeinek elmondásánál, az ütközetben részt vevő zalai nemzetőrök szerepének elbeszélésénél, vagy a csatát követő magyar visszavonulás megítélésénél tetten érhetők a szerző pontatlanságai, illetve elfogultságból fakadó téves értékelései. Ugyanígy utólagos - és pontatlan - rekonstrukción alapulnak a magyar harcrend adatai is. Mint ez saját rekonstrukciónkból kiderül, a magyar fél legalább 3000 fővel, a Bayer által megadott létszámnál 25 %-kal többet sorakoztatott fel a csatamezőn. Bayer igyekezett egyenlő mércével mérni a horvát és a magyar fél között, s ahogy Telekinek vagy Mógának kijut a bírálatból, Jellaciccsal szemben sem kíméletesebb. Ez utóbbit a szeptember 16-29. közötti lassúságáért bírálja, holott ebben némi szerepe volt annak is, hogy a bán egyesülni akart a Szlavóniából 10 nappal utána elinduló Roth és Philippovich Baranya felől közeledő hadtestével. A magyar nemzeti fanatizmus felemlegetése némileg zavaróan hat, hiszen inkább a korszak osztrák munkáinak szóhasznála-tára emlékeztet. Bayer szövegében azonban ez a kitétel a honvédő harcot folytató hadsereg erkölcsi fölényének megfogalmazása. A hadműveleti napló három kézirata közül a Hadtörténelmi Levéltárban található volt az, amelyet Bayer az aradi cs. kir. hadbíróságnak átadott. A másik két tisztázati példány szintén az ő hagyatékából került Görgey István tulajdonába, s onnan a Görgeycsalád levéltárába, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába. A három tisztázati példány három különböző kézírásban maradt ránk. A Hadtörténelmi Levéltárban és az MTA Könyvtára Kézirattárában őrzött példányokat a teljes laptükröt kitöltve írták, a Görgey-család levéltárában őrzött példányon csak a tükör felét töltötte ki a másoló.

21 A "Katonai küldetés.." két tisztázati példányát szintén a teljes laptükröt kitöltve írták.

22 Az MTA Könyvtára Kézirattárában található példány a hadműveleti naplóéval azonos kézírásban maradt ránk. A Görgey-család levéltárában őrzött példány egyik kézírással sem azonos. A hadműveleti naplóhoz csatolt harcrend mindegyik példány mellett megtalálható. A Görgey-család levéltárában lévő példány mellett találunk két ceruzás térképvázlatot is, amelyek a magyar csapatok 1848. szeptember eleji Dráva-menti állását, illetve a pákozdi csatát ábrázolják. A kéziratot - tudomásunk szerint - az osztrák fél az 1850-es években nem használta fel. Ennek az a magyarázata, hogy a szabadságharc történetéről szóló összefoglaló osztrák munka nem készült el, vagy ha igen, akkor nem jelent meg. A megjelent részmunkák csupán a téli, a tavaszi és a nyári hadjárat történetét tárgyalták, s a lovagias bán dicstelen hadjáratának történetével csupán a résztvevő cs. kir. lovasezredek ezredtörténetei foglalkoztak. Ez utóbbiak közül a Kress-könnyűlovasoké jegyzetben hivatkozott a kéziratra.

23 Ezt nem számítva azonban, Bayer munkáját vagy száz évig a feledés és a levéltár pora lepte be. 21 HL 1848-49. 2/176., MOL Görgey-lt. b/21/b. fasc, MTA Kt. Történelem 2. r. 357/2. Hadműveleti naplók és leírások 1848-49-ből. 22 MOL Görgey-lt. b/21/b. fasc., MTA Kt. Történelem 2. r. 357/2. Hadműveleti naplók és leírások 184849-ből. 23 7. CR 45-46. o.