Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - A pataki végkifejlet

mentiből való tisztek dolgában az haza ellen való áruitatásában tapasztalván, melyek nemcsak a magok személye szerént való odaállásával az ellenség mérges igéretire nézve a Dunántúl való hadaknak confúsiót: de az egész ott lévő corpusnak veszedelmet causálni akartak, Méltóságos Eszterházi Dániel mezei marsall sok alatta való regimentekbéli tisztekkel és némely senátorokkal tömények folyt, s halálra itéltettének; tíz óra felé a fogságból sok szép istenes imádsági és keresztyén készületi után a szekérre feltétetvén, execútióra a város piacára kivitettek, az hol is a Generális Auditor a sententiát elolvasván és Nemzetes Kajaly Pál hadi főauditor a pálcát kettétörvén: előbb Botkának letérdepeltetvén veres posztóra sok száz emberek concursussában a fejét a hóhár elütette, annak utána penig Bezerédynek, jóllehet nem egészlen, de semmei kínlódása nem volt, hanem azonnal megholt. Akiket is az hajdúk, vasakkal és bilincsekkel együtt ottlévő koporsókba betévén, templomba bevitték, a kriptába eltemették. A háromnak grátiája lött. Ez volt azon híres vitéznek, Bezerédy Imrének tragicus exitussa, az ki a maga dicséretes, édes hazája mellett való cselekedeteivel Európában egész tartományokat betöltötte, maga kezével káplárokon felül hetvenkét ellenségtisztet levágott és megölt, szerencséjére olyan lévén, hogy hírére nézve az ellenség rettegte. Ily magyar Herculest az ellenség a hazának megirigyelvén: akit a maga fegy\>erével meg nem győzhetett, színes és hamis Ígéretekkel sok esztendőktűi csalat\'án, végre ugyan elejtette, és édes nemzeti ellen való defectióra inducálta, az kit is a maga tisztei észrevévén, megfogták, Méltóságos Eszterház Antal úrhoz vitték, és ide Őfelségéhez küldöttek. Szánja Isten esetét, s minden igaz magyart a haza árultatásátul őrizze! Szánja valóban az is személyét és dicső cselekedetit, aki írta (Beniczky Gáspár, a szerz.), de az áruitatását írtózza és abominálja! "

242 Beniczky lényegében magáévá tette a gr.Esterházy Antal megformálta verziót — , ahogy azt a fejedelem is átvette később — és amelyet a Rákóczi által Kajali főhadbíró mellé rendelt gr. Esterházy Dániel, a maga tisztjeivel és néhány szenátorral alkotta haditörvényszék foglalt ítéletbe. Esterházy Dániel gróf kijelölése megpecsételte Bezerédyék sorsát. 1708 elején még gr.Esterházy Antal dunántúli főkapitány az ő áthelyezését sürgette a botrányos viselkedése miatt. O az, aki Szentgyörgyi Horváth Zsigmond főhadbiztos munkáját is akadályozta és akinek távozását Bezerédy is nyíltan szorgalmazta. De a köznemes főhadbíró mellett gr. Esterházy Dániel képviselte az arisztokráciát a törvényben. Valljuk meg, nem okozója volt ő a tragikus végű ítéletnek, hanem eszköze a prekoncepciónált ítéletnek. A kivégzés korabeli rituáléjának betartatása és leírása éppen olyan jelentőséggel bírt, mint az ítélet maga, hiszen a hadvezetés célja az elrettentés volt. Beniczky hivatkozása azonban arra, hogy „szép istenes imádsági és keresztyén készületi után" indultak utolsó útjukra, Bezerédy esetében a katolikus egyház szerinti felkészülést jelentette. Ezt nemcsak Csécsy krónikájából tudjuk, amely Bezerédy és Botüka gyóntatásáról beszélt. Egy 1758-as bejegyzésből kiderül, hogy Bezerédy mélyen istenfélő katolikus volt, aki Kőszeua. (Sárospatak), 1708. dec. 18. uo. 2-3. fol.