Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - Epilógus

gen a Szent Jakab-templom Xavéri Szent Ferenc-kápolnájában a „kuruc háborúban...privilegizált oltárt" állított.

243 Azóta a helyi hagyomány Bezerédy-kápolnaként tisztelte ezt a helyet. A Bezerédyné Bottka Mária által hímzett kőszegi ún. Bezerédykazula pedig a kőszegi egyházak legszebb darabjai közé tartozik. Bezerédyné férjéért 1708 novemberében kegyelemért folyamodó egri püspök. Telekessy István az egyetlen volt a magyar főpapok közül, aki Rákóczi oldalára állt. Neki magának is kegyelemre volt később szüksége, amit a Szentszék bécsi nunciusa eszközölt ki az udvarnál. Ne felejtsük, hogy Telekessy püspök írta alá elsőnek a Habsburg-ház detronizációjának okmányát, s mondta a Te Deumot is az ónodi országgyűlés befejezéseként.

244 Telekessy a Vas megyei Csömötén (Nagycsömöte, ma Lukácsháza) született. A kőszegi jezsuita kollégiumnak és a rendhez tartozó Szent Jakab-templomnak ő volt az egyik újjáépíttetője az 1700-as nagy tűzvész után.

245 Telekessy tudott Bezerédy egri fogságáról. Az ügy teljes ismeretében folyamodott a hadvezetéshez a brigadéros életéért. Van még egy érdekes részlete ennek az egész procedúrának. Az, hogy az „áruló" Bezerédytől és Bottkától érdekes módon sem az egyház, sem a hadvezetés nem tagadta meg, hogy a pataki vártemplom fala mellé temettessenek el. Figyelemre méltó gesztus az a már ártalmatlan tisztekkel szemben, amelyet a templom kegyura, Rákóczi nem tagadott meg tőlük. Sorsuk utótörténete azonban egy másik tanulmány lapjaira tartozik. Epilógus Bezerédy Imre „kinek keresztelése volt december 18-án", 1679-ben, és feje vétele huszonkilenc évvel később ugyanezen a napon, különös árulás áldozata lett.

246 Azért mert maga az árulás nem történt meg, de benne minden árulást megbüntettek. Legfőképpen Ocskayét, amely véghez vittetett, akit azonban ekkor még nem „foghattak meg ". De különös ez a történet más összeüggésben is. Bezerédy a „szegénylegény" köznemes katonakarrierjének második szakasza 1704 nyarán kezdődött. Huszonöt évesen állt Rákóczi zászlaja alá. Feleséget is ebből a köznemesi körből választott Széplaki Bottka Mária személyében, kinek családját a neoaquistica commissio csaknem kiforgatott vagyonából. Akkor csatlakozott a Dunántúlra harmadszor visszatért Károlyi báróhoz, amikor az ezereskapitányi diplomákat itt már jószerével kiosztották. Mégis, 1706 júliusában mindegyikök közül elsőként léptették elő brigadérossá. Bezerédy Imrében nagy ambíció és bizonyítási kényszer dolgozott egyszerre. Apja szervitori kötöttségben kereste boldogulását az országbíró, Nádasdy gróf alatt. A fiú ezt készült éppen jelképesen felmondani" a császárhűségen maradt gr. Nádasdy Ferencnek. Kőszeg város ülésjegyzőkönyve 1758-1759. Kőszeg, 1758. máj. 12., 167. o. VamL. KFL. 244 Sugár István: Az egri püspökök története, Bp, 1984. 386-388. o. 245 Kőszeg város ülésjegyzökönyve, 1697-1702. Kőszeg, 1700.jún. 4. 449. o. Telekessy egri püspök ekkor avatta fel az új kőszegi harangokat. 246 Bezerédy Zsigmond naplófeljegyzéseiből, h.és é.n., Bezerédy-ir.: 49. fol., ahol Thaly a Történelmi Tár 1883. évf 358. lapjára hivatkozott.