Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - A sok szereplős történet kérdőjelei
Fel kell tenni tehát a kérdést, vajon Bezerédy megkísértése valóban Trencsén (?). Higgyünk Bezerédynek is, aki azt vallotta Károlyi generálisnak, hogy „egyedül azutátul fog\'ást, hogy az trencséni harc lett, confudáltamJ" 205 Valóban ez okozhatta csak, hogy annyira összezavarodott ? Ugyancsak Egerből, már rabsága idején írt leveléből idéztük azt a kétségbeesett vallomásrészletet, miszerint Heister generális vette el a brigadéros eszét. Az „ördögös" Heister, aki az „ördögöket küldte rá, hogy elbolondítsák, pedig ez azoknak a „sok úri rendeknek" sem sikerült, akik három esztendő óta sokkal nagyobb ígéretekkel sem tudták elcsábítani. „S most sem lett volna semmi — folytatta a vallomást —, de az istentelen némely papok által is csalattattam meg x . Mi okot találtak, tudom, az inquisitiót megfogja látni Nagyságod, abban észreveheti." Thaly látta el ismét itt x-gal Bezerédy levelét, hogy utalhasson a lébényszentmiklósi plébánosra, „veredáriusra", aki ezúttal nem felejtette a ,gerenda mellett füstön" a hozzá eljuttatott, Bezerédyt terhelő iratokat. De erre még vissza kell térnünk. A sok szereplős történet kérdőjelei Különös, több szereplős történet ez. Pállfy gróf 1707 decemberében összeállíttatta az ún. Bezerédy-pontokat. Egyszer, a Bottyán-Bezerédy konfliktus alkalmával már megkísérelte, hogy haszonélvezője legyen a hadvezetésben, kiváltképpen Bottyán és Esterházy gróf közt egyre feszültebbé vált ellentétnek. Ekkor kétségtelenül ő volt a főszereplő, hiszen a Dunántúlért is ő volt a felelős. A sértett Bczerédyvel mondatta ki, amit ő akart. Már ez is harcmodorváltás volt a császáriak részéről. Pálffy gróf nem okozója, hanem gerjesztője lett a kuruc hadvezetésben kialakuló bizalmatlanságnak. A császár elé terjesztett Puncta-nak és levelezésnek már Szentgyörgyi Horváth Zsigmond dunántúli főhadbiztos is szereplője lett. De azonkívül, hogy Esterházy gróf 1708. jún. 5-étől a pápai postamesterrel és a lébényszentmiklósi plébánossal mind Bezerédy, mind Szentgyörgyi Horváth Zsigmond levelezését figyeltette, valamint hogy jó tíz nappal később külön megjelenésre kötelezte mindkettőt a vármegyei követekkel tervezett találkozója előtt, a főhadbiztos neve sohasem jött szóba. Ez mindvégig a történet legnagyobb kérdőjele maradt. Ugyanakkor az is tény, Esterházy gróf megtévesztése is fontos része volt az udvari praktikának. Hiszen, ha sikerül az udvarnak a dunántúli főkapitány gyanúját felkelteni, akkor minden emberi számítás szerint ő maga siet az árulók megbüntetésére. A legmegdöbbentőbb ebben az egész történetben nem Bezerédy zavart viselkedése volt, hanem az a mód, ahogy az udvar Esterházy grófot az orránál vezette. Az 1707-es Bezerédy-pontokban még az udvar tiltotta meg Nádasdy grófnak, hogy egyéni akciókat indítson Bezerédy ellen. 1708 márciusában viszont Esterházy gróf intette Bezerédyt, hogy meggondoltan vigye végbe a soproni portyákat, noha ő maga gr. Nádasdy elfogatását tervezgette. Hovatovább 1708 júniusában — az „asszony-hadakozás" idején — azt is megtiltotta Bezerédynek, hogy az „ellenséget irritálja". mint a 146. sz. j.
