Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - Bezerédy megkísértése: Trencsén

rancsolták Bezerédy megsegítéséről.

180 Június 15-én kapta a hírt Bezerédy Bercsényi főgenerálistól, hogy felesége kiszabadul. Hogy június 25-én Széplaki Bottka Mária már szabad volt, azt az is bizonyítja, hogy ekkor már Esterházy gróf is gratulált a brigadérosnak.

181 Esterházy is június 15-én kapta a parancsot, hogy június 26-ára „némely punctumok" megtárgyalására a vármegyei követeket Dcvecserbe kell rendelnie. Bezerédy Imrének és Szentgyörgyi Horváth Zsigmondnak azonban még előtte meg kellett jelenniök gr. Esterházy előtt. Őket 1708. június 18-ra rendelték be.

182 Az élet közbeszólt, Bezerédy éppen ekkor ütközött meg Rohoncnál az előretörő gr. Breuner dragonyosaival, ahol a brigadéros elvesztette a lovát, ő maga pedig csaknem a császári tábornok fogságába került.

183 Személy szerint most megmenekült. Karddal hadakozott mindvégig, míg mások „asszony-hadakozásba" fogtak. Kára mindebből mégiscsak neki származott. Bezerédy megkísértése: Trencsén Mint ismeretes, Rákóczi fejedelem 1708. június 15-én indult ki hadaival Egerből a szűkebb környezete előtt is titokban tartott sziléziai hadjáratra. Miksa Emánuel bajor választó lemondott a magyar trónról. XIV. Lajos támogatásában pedig többé nem bízhatott a fejedelem. Ezért a Sziléziával szomszédos Porosz Királyság trónörökösét, Frigyes Vilmost hívta meg a magyar trónra. Sziléziában, „miután megunták az Ausztriai Ház uralmát, hajlandók voltak fegy\'ert fogni hadseregem közeledtére" — írta a fejedelem.

184 A nagy ívű politikai cél hadászati előkészítésének a kuruc hadvezetésben is több ellenzője volt, mint támogatója. Maga Rákóczi is alárendelt célú hadműveletek támogatásával próbálta leszerelni belső ellenzékét. Végül a Sziléziába vezető utak legfontosabb erőssége, Trencsén vára alatt 1708. augusztus 3-án csapott össze gr. Siegbert Heistcrrel és gr. Pálffy vezette császári sereggel. Az ütközetben Rákóczi seregei súlyos vereséget szenvedtek, ő maga egy szükségesnek ítélt személyes beavatkozás közben eszméletlenül bukott le lováról. Sokan azt hitték, hogy a fejedelem meg is halt. A vereség hatása a tényleges katonainál lényegesen nagyobb volt: „ügyeink nem lettek volna menthetetlenek, ha bizonyos fajta kábulat nem kerítette volna hatalmába az egész nemzetet. Főurak, nemesek, tisztek, katonák nem gondoltak többé a háborúra, csak arra, hogy megmentsék vagyonukat, asszonyaikat, gyerekeiket."™

5 Rákóczi azért tartotta menthetőnek a helyzetet, mert a császáriak megérkezett dán segéderői betegségektől gyengültek le, gr. Esterházay Antal dunántúli hadai pedig tovább folytatták ausztriai és stájer becsapásaikat. 1708. augusztus elején Béri Balogh Ádám ezredes, Bezerédy Imre brigadéros, valamint emberei Bottka Ádám alezredes, és Újkéry János kapitány Bádentől Pozsonyig olyan becsapá180 181 182 183 184 185 iia. h.n. 1708. jún. 9., valamint jún. lo. uo. 724-725. o. ua. h.n. 1708. jún. 15., valamint jún. 25. uo. 726., valamint 734. o. ua. h.n. 1708. jún. 16. uo. 727.0. Fritz Posch: i.m. 290. o. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok, 376. o. uo. 388. o.