Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - 5. A végkifejlet felé - Az Esterházy gróf hozta Regulamentum a Dunántúlon
szorult udvar kényszerült ismét más eszközökhöz folyamadni. Ezért készíttette el az ún. Bezerédy-pontokat. De az érdekelt tudta nélkül. Hogy a Bezerédy-pontok csak a PálffyIevéltárban maradtak fenn, s nem is került sor azok kivitelezésére, az egyértelműen bizonyítja, hogy csak az együttműködés nyomait nélkülöző, egyoldalú tervezetről volt szó. Elkészült, de mégsem „vetették be". Különben nem tudnánk azt sem megmagyarázni, hogy miért nem merült fel Szentgyörgyi Horváth Zsigmond főhadikomisszárius neve soha többé a Bezerédy-ügyben a szankcionálandók között. Hiszen I. József császár 1707. november 24-i levelében róla is említést tett, mint akinek kérelmét megfontolásra ugyancsak alkalmasnak tartotta. Azért, mert valóban nem került sor az alkalmazásra. Thaly Kálmán ezért nem használta fel soha a Bezerédy-pontokat. Pedig tudott róluk. Lukinich pedig azt hitte, hogy ő fedezte fel azokat, ezért inkább hitt bennük. Tévedése azóta már nyilvánvaló. 5. A végkifejlet felé „Hogyne botlottam volna, igaz dolog, hogy bizonyára botlottam, de hiszen az szentek is megestek. Soha — Isten úgy segéljen! — ennek elöttö elmémet ezen nem futtattam, gondolkozni sem kívántam, egyedül azutátul fogyást, hogy az trencséni harc lett, confudáltam" — írta Bezerédy Károlyi bárónak 1708. okt. 8-án rabságából. 146 Az ember önkéntelenül is megfogalmazza egy ilyen forrás olvasatán, hogy Bezerédynek itt nincs több keresnivalója. Úgy hangzik ez, mint egy beismerő vallomás. Nem lehet eljárásjogi követelményekre hivatkozni, mert a történetírás nem törvényszék. A törvényszéki hasonlat mégsem anakronisztikusán erőltetett. Felmentést ugyanis senki sem kap az alól, hogy — ha már a témához nyúl —, ne bizonyítsa vagy cáfolja elemzését a történetírás eszközeivel. Rendkívül kíváncsiak vagyunk arra, hogy szükségszerű volt-e ez a végkifejlet. Elemeznünk kell az Esterházy által Dunántúlra bevezetett Regulamentum és Bezerédyné Bottka Mária elrablásának következményeit. Választ kell adnunk arra, hogy milyen zavart okozott a trencséni csatavesztés híre Bezerédy döntéseiben és hogy reagált erre a bécsi udvar. Végül meg kell vizsgálnunk a letartóztatás, az ónodi articulusok szerint előzetesen kikényszerített döntés és a pataki gyű/és ítélethozatala körülményeit. Lesznek nyitva hagyott kérdések. Ez az ügy bonyolultságából fakad. Az Esterházy gróf hozta Regulamentum a Dunántúlon Újszerű módon kezdődött az 1708-as esztendő. Gr. Esterházy főparancsnok még 1707 karácsonyán értesítette Bercsényi grófot, hogy 1708. január 15-ére sümegi gyűlésre hívta a dunántúli hadakat és vármegyéket. 147 Már ebben a levélben feltűnt, hogy gr. uő. uamiak rabságából, Eger, 1708. okt. 8., uo. 20-21. o. 147 gr.Esterházy Antal levele gr. Bercsényi Miklósnak, Sümeg, 1707. dec. 25., Esterházy tb. k. 94-99. o.
