Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - Pálffy és a Bczcrédy-pontok

hagyományos formáihoz ragaszkodtak. A „Hadi Regulamentumnak a systémája " dunántúli bevezetéséről is azonban csak az év végén, gr. Esterházy dunántúli áthelyezésekor esett szó.

143 1707 elején ténylegesen Bottyán János volt a dunántúli hadak főparancsnoka, de gróf Esterházy Antal főkapitányságával valójában zavarba ejtő kettős irányítás jött létre. A főkapitány és a főparancsnok közti konfliktus 1707 végén Bottyán generális áthelyezésével végződött. Bercsényi ugyanis meg akart szabadulni gróf Esterházytól, ezért a Vág-vidéki hadműveletek irányítását Bottyánra bízta. Minderre akkor került sor, amikor a hosszúra nyúlt háború miatt a gazdasági bajok is óriásira nőttek. Változás történt a császár magyarországi hadvezetésében is. Az udvari haditanács a spanyol hadszíntérre áthelyezett gr. Guido Starhemberg helyett először öccsét, Maximilián Starhemberget nevezte ki Magyarországra. Minthogy I. József Nyugaton volt lekötve, a magyarországi császári hadaknak csak a Duna vonalát és az örökös tartományok védelmét kellett biztosítani. Amikor I. József 1707 novemberében első levelét diktálta a Horváth Zsigmond és Bezerédy-féle ügyben Pálffy grófnak, a dunántúli hadtest tényleges állománykimutatása szerint Bezerédy ezrede a legnagyobb volt.

144 Nagyobb volt gr. Esterházy Antal, Bottyán generális, Béri Balogh brigadéros, valamint Kisfaludy László kapitány ezredeinél. Baloghot ekkor az ezredkimutatás — megelőlegezve— már brigadérosnak nevezte, ezrede éppen a fele volt Bezerédyének. Egy nappal azelőtt, hogy a második levelet diktálta a császár Pállfy grófnak, Bezerédy éppen arról számolt be Károlyi bárónak, hogy milyen sikeres portyát tett Bécsújhely és Baden körül. Ekkor történt, hogy „az császár szintin vadászaton lévén ide ki: sietett Újhelben szaladni.

nXA5 Ugyanezen levél érdekes részletet tartalmaz: ,^/Iindennyi — édes országunk mellett való — sok szolgálatomat tapasztalván minden ember: mégis némely ellenségkerülő és nem hazája előmenetel kereső kapitányok hamis nyelveskedése szüntelen rajtam, noha mind Isten, s mind az egész ország tudja ártatlanságomat, hogy pediglen én egy olyan nálamnál rosszabb emberektül kisebbséget és hamisan informálandó gyalázatos hírt s nevet szenvedjek: készebb leszek tisztemet resignálnom s letennem az fegyvert, mert jobban böcsületemért, s nem az füzetésért szolgáltam én eddig is az nemes országot, nem úgy , mint az, ki e/lenem nyelveskedik, jobban maga privátumját, mint az ország hasznát keresi. " Természetesen az udvarban folyó előkészületek és Bezerédy panasza közt semmi öszszefüggés nincsen. Hacsak annyi nem, hogy továbbra sem szűntek meg a dunántúli hadvezetésen belüli ellentétek, s erről Pálffy is rendszeresen értesült. Ha igaz az, hogy Bezerédy a legnagyobb dunántúli ezreddel rendelkezett — márpedig az ezredkimutatás is ezt igazolta — , úgy az is igaz, hogy a katonai szempontból tétlenségre és védekezésre gr. Esterházy Aital a dunántúli hadaknak, Tápi őszen tmiklós, 1707. dec. 19., Esterházy tb. k. 90-92. o. 144 A dunántúli hadtest tettleges állománya 1707. november havában, Bottyán-lev., A.R. LX. 452-153. o. 145 Bezerédy Imre levele br. Károlyi Sándornak, Kőszeg, 1707. dec. 6., OSZK Bezerédy-ir.: 30. fol.