Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

KELENIK JÓZSEF: A KANIZSA ELLENI VÉGVIDÉK KATONAI EREJÉNEK VÁLTOZÁSAI 1633-1638 - Az egyes várkörzetek létszámingadozásai

Az egyes várkörzetek létszámingadozásai Az vizsgált várkörzetek összlétszáma a hivatalos kimutatás alapján meglehetősen kiegyenlítettnek tűnik. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az összlétszám két eltérő fekvésű, eltérő feladatú és eltérő nagyságú várkörzet adatait összesíti. S mint ahogyan azt a 3. diagram is plasztikusan szemlélteti, a különbségek a két körzet között meglehetősen nagyok. Mivel a két csoport várainak földrajzi elhelyezkedése és katonai feladatai is különbözőek, fel kell tételeznünk, hogy az őket érő hatások is különböző módon és különböző mértékben érvényesültek. Az összlétszám alakulása viszont csak a változások eredőjét mutatja, s így bizonyos - az egyes körzetekre jellemző - belső mozgások a végeredményben már nem jelennek meg, nem érzékelhetőek. Célszerű tehát a két várkörzet létszámváltozásait külön-külön is megvizsgálni mivel a két csoport létszámingadozásainak összefüggéseit csak így elemezhetjük, (ld. 4. táblázat) Ha - némileg önkényesen - az 1633 július végéig terjedő időszakot tekintjük elemzésünkben annak az alappontnak, amelyhez a további változásokat viszonyítjuk, úgy találjuk, hogy az egerszegi körzet helyzete mindig rosszabb volt mint a kiskomáromié. A vizsgált időszakban ugyanis a kiskomáromi körzet létszámesése arányaiban kisebb és csak időleges volt, az egerszegi várak összlétszáma viszont jelentősebb mértékben és tartósan csökkent. Szembetűnő emellett, hogy a két legjelentősebb változás, az 1633 július, illetve az 1637 augusztus végi, egyaránt létszámcsökkenést jelentett, és a nyári hónapokra esett. Figyelemre méltó az is, hogy ezek a létszámesések nem pillanatnyi megingások. A zuhanás gyors, de hatása tartós. A korábbi szint elérése pedig, ha egyáltalán megvalósul, minden esetben hosszabb ideig, hónapokig, sőt évekig tartó folyamat. Egerszeg a vizsgált időszakban pl. egyáltalán nem éri el az általunk ismert legmagasabb létszámszintjét. Kiskomárom esetében pedig jó két és fél évbe telik az 1633 augusztusára elvesztett emberek pótlása. A két várkörzet közötti létszámkülönbséget ábrázoló grafikonok (ld. 4., 5. diagram) görbéi "normál esetben" párhuzamosan haladnak, kisebb ingadozásoktól eltekintve többé-kevésbé egyenletesen tartva a különbséget. Ha azonban valami kiugró, a szokásos ingadozásnál nagyobb, feltűnőbb változás történik, a két görbe, miként az olló két szára, záródni vagy nyitódni kezd. A változások tehát, amint az várható is volt, nem egyformán érintik a két várkörzetet. Az eddig elmondottakhoz viszonyítva kissé talán rendhagyó az 1636 júliusa és az 1637 márciusa között lezajló folyamat. Ennek kezdetét a kiskomáromi körzet szerény méretű (14 fő), de állandónak tűnő létszámemelkedése jelzi. Az egerszegi körzet létszáma viszont 1637 januárjától csendesen, minden megrázkódtatás nélkül süllyedni kezd. Így a két görbe ez év márciusában gyakorlatilag metszi egymást. A záródások és nyitódások a fenti példától eltekintve általában hirtelen, egyik hónapról a másikra következnek be. A kiegyenlítődés viszont, amelynek során a létszámgörbék ismét közel párhuzamossá válnak, mindig lassú, folyamatos emelkedéssel történik. En-