Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - Bezerédy mint „Hannibál Heister Scipiója"

Nyugat-Dunántúl számára a legkritikusabb. Esztergom elvesztése után attól kellett tartani, hogy az új császári főparancsnok testvére, gr. Maximilián Starhemberg altábornagy gr. Hannibál Heisterrel egyesülve foglalják el Nyugat-Dunántúlt. Ez ugyan nem sikerült, (a győrvári győzelem lényegében ezt akadályozta meg), de a Rábaköz elfoglalása igen, amelyet Bercsényi Bécs és Grác felől a hadiutakat lezáró országrésznek tekintett. Amilyen jól sikerült a győrvári összefogás, olyan elkeserítőnek tartotta Bezerédy azt megelőzően, 1706 október végén a rábaközi cserbenhagyást. Bezerédy brigadéros úgy érezte, hogy Andrássy István tábornok nemcsak hogy magára hagyta, de ellenkező utasításokkal contraordezte, amikor Maximilan Starhemberg gróf betört a Rábaközbe : amidőn legszükségesebb volna az nép és Isten által talám hasznos operatiókat tehetnénk, akkor contraorderez Őnagysága...tunc sumus inter pocula, s nékem egyedül magamnak köll mindenfelé szamárkodnom. "

114 A latin nyelvű közbeszúrás, miszerint „most aztán poharazgatunk", kíméletlen utalás arra, hogy Andrássy báró rendszerint dorbézolással tölti az időt, „midőn az ellenséggel próbákat köllene tennünk" — írta a brigadéros ugyanebben a lehangoló postában. Először írta le itt Bezerédy a keserű valóságot, hogy „eredeznek az tisztek", hogy a hadrend orvoslását kéri, és ha nem kap segítséget, inkább ő is átmegy a Dunán. A győrvári diadalt az esztergomi kudarc helyrehozatalaként értékelte a kuruc hadvezetés is. Ezért már a maga korában nagy publicitást kapott összecsapás egyik főszereplője, Bezerédy Imre, „Hannibál Heister Scipiója" — merthogy' állítólag Bezerédy rántotta le lováról a menekülni készülő Heister grófot —, nem felelhetett meg gr. Forgách vádaskodásainak, nem lett „ labanccá feles haddal. " Feleségét sem vihette tervei szerint októberben kőszegi kvártélyára, hiszen ott a német hagyott háromszáz lovast. 1706. dec. 13-án Jánosházáról azt írta a fejedelmnek, hogy a győrvári csatában ezeré , felesen sebben estének, sokan pediglen gyaloggá maradtanak."

ns Ebergényi László báró, császári altábornagy Bezerédyék nagyobb kuruc seregösszevonásának a hírére azonban elhagyta Kőszeget, s a brigadéros újra visszatért a városba. Amikor 1706. december 25-én Kőszegről levelet diktált Károlyi Sándornak, abban már arról tudósított, hogy a németnek nem sikerült a kurucokat „kirekeszteni (a) Rábán innend való földrűF\

116 Az év utolsó napján már terveiről értesítette Bezerédy a fejedelmet. Hadakat kért, hogy a Sopron előtti térséget visszafoglalhassa: „egészlen Bécs és Újhel felé szabad passusunk lehetne".A „magyar Scipió" újabb „pún " háborúra készült. Bezerédy Imre levele gr. Esterházy Antalnak, Ság, 1706. október vége, Bottyán-lev. A.R. EX. 310-311. o. 1,5 uő. a fejedelemnek, Jánosháza, 1706. december 13. uo. 319 o. 11 uő. a fejedelemnek, Kőszeg, 1706. dec. 25., uo. 325 .o. 117 uő. a fejedelemnek, Kőszeg, 1706. december 31. uo. 326-327. o.