Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - Bezerédy mint „Hannibál Heister Scipiója"

202-ben a nagy pun hadvezért, Hannibált legyőző római hadvezérre, Publius Cernelius Scipio Africanusra. Éppen ezért érthetetlen gr. Forgách Simon 1706 október végén kelt levelének Rákóczihoz írt egyik megjegyzése: „Azt hirdetik, hogy Bezerédy labanccá lett feles haddal"

109 Annál is inkább érthetetlen, mert röviddel ezután, 1706. nov. 6-7-én Bezerédy Imre és Béri Balogh Ádám kemény küzdelem után Győrvárnál nagy győzelmet aratott Hannibál Heister gróf hadain, sőt magát Heistert is fogságba ejtették. Két hét múltán magát Forgách grófot tartóztatta le a kuruc hadvezetés, mert súlyos mulasztásai miatt Esztergomot 1706 októberében a császáriak visszafoglalták, s lényegében a szabadságharc végéig fogságban tartotta. Érthetetlen, mert Bezerédy a német források szerint is a stájer végeket próbáló félelmetes kuruc vezér hírében állt október folyamán. Ez érezhető is volt, mert mintha fontossága tudatában írta volna a levelét a Kapuvár melletti Himodról gr. Esterházy generálisnak: „ha én innend elmegyek, az ellensíg ezt megtudván, untalan ki fog csapni; bátor legyen itten Soprony elein kétannyi nép, min tán regementestül vagyok, annyit nem fog vígben vinnyi, s úgy az ellenség sem fog annyit tartanyi, mint tülevn. Bezerédy önértékelése minden szerénytelenségével együtt elfogadható. Különösen azért, mert a líneán túl tett portyáival félelmetes hírre tett szert. A tartományok nem egyszer kérték a császáriakat, hogy ne indítsanak büntetőakciókat Nyugat-Magyarországra, nehogy visszacsapjanak Bezerédy kurucai. Bottyán generális állt ilyen „nagy becsben" az ellenségnél, mint a brigadéros. Arra a hírre, hogy Kis Gergely Lapincs menti portyáit Bezerédy saját regimentjével akarja megsegíteni, Hannibál Heister az Erdődy családot menekítve azonnal kihátrált az országból. Ezt nemcsak maga Bezerédy, hanem a stájer források is így írták le.

111 Az a tény, hogy az ellenség ennyire félte a kunic brigadérosi, később tragédiájának forrása lett. A dunántúli hadvezetésben ekkor változások álltak be. Ismeretes, hogy Bottyán generálist 1706 őszén Érsekújvár és Esztergom védelmére rendelték. A Dunántúlt pedig br. Andrássy István és br. Andrássy Pál ideiglenes kormányzata alá helyezték.

112 Hasonló döntések születtek Bécsben is. 1706 nyarán gr. Guido Starhemberg személyében új főparancsnok került a magyarországi császári csapatok élére. S noha Bottyán generálist 1706. november 14-én dunántúli főparancsnokká nevezték ki (a polgári lakosság feletti rendelkezéssel egyetemben), pápai főhadiszállását egészen december közepéig nem foglalta el. Éppen ezért az Andrássy féle ideiglenes kormányzati periódus volt ekkor gr. Forgách Simon levele a fejedelemhez, 1706. okt. vége, OSZK Bezerédy-ir.: 60. fol. 110 Bezerédy Imre levele gr. Esterházy Antalnak, Himod, 1706. okt. 10. OSZK Bezerédy-ir.: 61. fol. 111 FritzPosch: i.m. 221-222. o. 112 Thaly Kálmán: Dunántúli hadjárat 1707-ben, a továbbiakban: Dunántúl 1707. I. kzl. Sz. 1979. IV. f. 282. o. Heckenast Gusztáv: A Rákóczi-szabadságharc, a továbbiakban: A Rákóczi-szbsh. hi: Magyarország hadtörténete, Bp. 1984.1. k. 382. o.