Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa

így azután Csertán Sándor az országgyűlés őszi ülésein már nem vett részt. Október 8-i kormánybiztosi kinevezése és ebből adódó feladatai ezt nem tették lehetővé. Csupán egy, 1849januárjában a feleségéhez írott leveléből értesülünk arról, hogy ekkor Debrecenbe ment Kossuth és az országgyűlés után. Debrecenben 1849 májusában szólalt fel, amikor a vésztörvényszék ügyét tárgyalták: „egyenesen kimondom véleményemet, hogy a vésztörvényszék alá csak azon bűntényeket tartom tartozandónak, melyek a törvény behozatala és kihirdetése után elkövettek". Ezután következett fő érve, ami előtt a képviselők is meghajlottak, s nem terjesztették ki a törvény előtti időszakra a vésztörvényszék gyakorlatát: „Bár ki mit mondjon, forradalmunknak fő erénye, fő dísze az, hogy szelídséggel, s az igazság erejével győztünk, nem rettentés, nem kegyetlenség, hanem az igazság adta nekünk a győzedelmet".

41 Mindezeket az a Csertán Sándor fogalmazta meg, aki 1848 őszén Zala megye kormánybiztosaként is ennek szellemében cselekedett. 1849. május 15-i újbóli kormánybiztosi kinevezése miatt ismét megyéjébe távozott az országgyűlésről.

42 A KORMÁNYBIZTOS 1848 tavaszán Zala megyében is megkezdődött a nemzetőrség szervezése. Csertán Sándor ebben is példát mutatott. Az 1848. május 8-i közgyűlésen ismerték el ez irányú tevékenységét „Csertán Sándor Nemes Apáti tájáról már 900-nál több nemzeti őrt tudott jó katonai rendben Szála Egerszegre bevezetni."

43 1848 júniusában is azon tisztviselők egyike volt, aki megbízást kapott a megyei állandó bizottmánytól a nemzetőrség szervezésére.

44 Szeptember 20-án — hazatérve az országgyűlésről — lakhelyén, a kapornaki járásban küldték ki több tisztviselőtársával együtt, hogy az önkéntes nemzetőrök felfogadásában segítsen. Az önkéntesek toborzását követően csatlakozott a Kisfaludy Móric és Vigyázó Ferenc által vezetett zalai nemzetőrökhöz, akik szeptember 29-én Pátkánál hátbatámadták és megfutamították a magyar főerők ellen támadásba lendülő horvát sereg balszárnyát. Ilyen módon maga Csertán is részese lett a pákozdi csatának.

46 Ilyen előzmények után nevezte ki Csertán Sándort az Országos Honvédelmi Bizottmány 1848. október 8-án — a lemondott Horváth Vilmos helyére — kormánybiztossá.

46 Csertán az október 11-i állandó bizottmányi ülésen mutatta be megbízását. A bizottmány elfogadva Csertán kinevezését, ígéretet tett, hogy a kormánybiztos rendeleteit „teljes készséggel tellyesíteni és tellyesíttetni 41 Közlöny 1849. május 5. 97. sz. 360. o. 42 Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Akadémiai Kiadó Bp. 1954. Szerk. Beér János 429. o. „Csertán Sándor zalaegerszegi képviselő eltávozhatási engedélyt kért minthogy Zala megyébe kormánybiztosul küldetett ki." (1849. V. 18-i ülés 1115. sz. irat). 43 Pesti Hírlap 1848. május 24. 64. sz. 470—471. p. 44 ZML. Állandó bizottmány jegyzőkönyve (Áll. biz. jkv.) 1848:956. (június 17.) 46 ZML. Áll. biz. jkv. 1848:1945. (szept. 20.) 46 Csertán Sándor iratai (OHB levele Csertán Sándornak. Pest, 1848. okt. 8.) — OL. OHB Általános iratok 1848:918. sz.