Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa

fogja, s minden a haza megmentésére czélzó intézkedéseiben nékie lenni polgári kötelességének tartandja".

47 A kormánybiztosi intézmény a forradalom és szabadságharc sajátos intézménye volt. Már 1848 tavaszán küldtek ki biztosokat egyes területek felügyeletére vagy ügyek intézésére. Politikai és hadszervezési feladatokat főleg az 1848 szeptemberétől—még Batthyány Lajos által—kinevezett biztosok látták el. Kossuth Lajos, az OHB elnökeként 1848 októberétől adott utasításokat az újabb biztosoknak, és azok már neki tartoztak jelentéssel. A megyék ugyan megtartották önállóságukat, viszont kötelesek voltak a kormánybiztosok rendelkezéseit tisztségviselőikkel végrehajtatni. A hadműveleti területeken — így Zalában is—a kormánybiztos, aki megyéjét jól ismerő egyén volt, a mindenkori katonai parancsnoknak is segítségére kellett, hogy álljon. A minisztériumok kisebb részben a megyei állandó bizottmányokon keresztül, főként pedig közvetlenül utasították a kormánybiztosokat. A több megyét összefogó biztosoknak, így Csány Lászlónak volt segédbiztosa, jegyzője és pénztárnoka is.

48 Csertán kormánybiztos levelezéséből és az állandó bizottmány irataiból az derült ki, hogy minden rendelkezését saját kezűleg írta, s a megyei pénztárt is ő utasította, vagy közvetlenül maga rendelkezett az OHB-tól kapott pénzzel. A frissen kinevezett kormánybiztost a zalai katonai események azonnali tettekre késztették. Még október 11-én este Vas megye alispánja, Zárka Sándor értesítette a megyét arról, hogy az „illir ellenség betörése" minden órában várható.

49 Az intézkedések megértéséhez röviden fel kell idézni a megye katonai eseménytörténetét. 1848. szeptember 11-én betört Jellacic elől a reguláris magyar haderő—mint köztudott—meghátrált. A varasdi átlépés után Jellacic Letenye felé vonult, Kanizsára szeptember 15-én vonultak be, maj d helyőrséget hagyva maga után a Balaton déli partján nyomultak előre. A megyében spontán gerillaakciók bontakoztak ki, a legjelentősebb Kanizsán. A város felszabadításához Vidos József Vas megyei első alispán a mozgósított vasi nemzetőri ezred parancsnoka és Horváth Vilmos zalai kormánybiztos nemzetőrei is hozzájárultak 1848. október 2-án és 3-án. (Miközben Jellacic már Bécs felé menekült.)

50 Csertán első intézkedéseinek egyike is ehhez kapcsolódott. Október 12-én felszólította a tapolcai járás nemzetőri tisztjeit és szolgabíráit: „Jellacic tábora 47 ZML. Áll. biz. jkv. 1848:2098. (okt. 11.) 48 Csizmadia Andor—Kovács Kálmán—Asztalos László: Magyar állam és jogtörténet. Tankönyvkiadó, Bp. 1978. — Szőcs Sebestyén: A kormánybiztosi intézmény kialakulása 1848-ban. Akadémia, Bp. 1972. Értekezések a történettudomány köréből. — F. Kiss Erzsébet: Az 1848—49-es magyar minisztériumok. Akadémia, Bp. 1987. — Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848 áprilisától szeptember végéig. In: Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790—1849. Zalai Gyűjtemény 30. — Hermann Róbert: Csány László, mint a feldunai hadtest kormánybiztosa. (1848. szept. 29— 1849. jan. 18.) In: Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790—1849. Zalai Gyűjtemény 30. 49 ZML. Áll. biz. jkv. 1848:2101. (okt. 11.) 80 Nóvák id. mű 61—109. o. — Vajda László— Vajda Lászlóné id. mű 22—29. o.