Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
KERECSÉNYI EDIT: Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII–XIX. századi történetéhez
férfi egészítette ki jövedelmét valamilyen háziipari tevékenységgel. 97 Főleg Ők készíthették azt a temérdek, a középkorra emlékeztető formákat megőrző, könnyű és mázatlan főzőedényt, kancsót, korsót, tepsit — köztük sok feketekerámiát —, ami a régi füstöskonyhás házak edénykészletéül szolgált, s melyek a szomszédos veleméri, magyarszombatfai (züricvölgyi) cserépedényekkel mutatnak jól érthető rokonságot. 98 Ezen edények oldala gyakran finoman barázdált sűrű rovátkol ássál „küfogatással" készült, s díszítésül csupán karcolt körés hullámvonalak, ismétlődő fésűs és bökdösött motívumok, a nagyobb edényeknél pedig ujjnyomkodásos vagy bevagdosott abroncsok, pontszerű mélyedések, valamint a fülek rögzítését elősegítő „gombok" szolgálnak. A 13—17. képek 99 az ő jellegzetes készítményeikből nyújtanak ízelítőt. A termékek értékesítése az írott források és a még élő leszármazottak közlései szerint 100 háztól, faluzással, vásáron, ritkábban — főleg egyes iparengedélyes mestereknél — pedig távolsági kereskedelem révén a „Mura-vidéki alsó fárákba" vagy Somogy megyébe 101 történt. Utóbbiról már csak halvány visszaemlékezéseket hallottunk. Bellosics Bálint „Az alsólendvai vásár" című kéziratában 102 az alábbi néhány mondattal állít maradandó emléket a kebelei fazekasoknak: „...Az asszonyoké volt eddig a vásár, de a gazdaasszonyok vására ezután jő. Kebelére való mind a gerencsér. Nagy a számuk, mégis maradt a fazekat termő hazájukban, mert az egész nagy község minden lakója ezt a geológus mesterséget űzi. 97 Népszámlálás 1900. II. kötet 320—325. DOMONKOS — 1991. 529—531. Novak szerint 1900 táján Filóczon és Kebelén 80—100 parasztfazekas dolgozott. NOVAK — 1951. 112, 114. 98 A lendva-vidéki fazekasok közül egyesek Magyarszombatfán és Veleméren sajátították el a mesterséget. CZUGH — 1959. 136—139. 99 GML. Lelt. sz.: 86.1.29. (13. kép) Cserépfazék, Szentlászló. Szűk fenekű, fül nélküli, mázatlan cserépedény, vállán néhány körbefutó, karcolt vonallal. Dróthálóval vették körül. A sok használattól feketére égett. Talp átm.: 13,2 cm. M: 29 cm. GML. Lelt. sz.: 86.1.28. (14. kép) Cserépfazék, Szentlászló. Szűk fenekű, kívül mázatlan, belül barnás mázas cserépedény. Oldala sűrűn, ferdén rovátkolt. A sok használattól feketére égett. Talp átm.: 12,5cm. M: 26 cm. GML. Lelt. sz.: 88.1.21. (15. kép) Főzőfazék, Kámaháza. Szűk fenekű, felső harmadában erősen hasasodé cserépedény. Talp átm.: 15 cm. M: 38 cm. Készült Kebelén 1900 körül. 1922-ig használták, akkor bontották le a régi boronaházat. GML. Lelt. sz.: 86.1.26. (16. kép) Lakodalmas fazék. Szűk fenekű, kívül mázatlan, belül sárgászöld-foltos mázas, kétfülű cserépedény. Három ujjnyomkodásos abronccsal. Talp átm.: 18 cm. M: 35 cm. Eladó nagyszülei vásárolták 1890 táján. 1910-ig használták a régi füstöskonyhában, főleg lakodalom, aratás, disznóölés, búcsú idején. Valószínű, hogy kebelei fazekas munkája. Lelőhely: Szentlászló. GML 88.1.17 (17. kép) Cserépkancsó, „hegyi korsó", „vizeskorsu" Kámaházáról. Feketekerámia. Szűk fenekű, hasas cserépkancsó egy szájperemből kiinduló füllel. Vállán 2x3 körbefutó karcolt vonal. Talp átm.: 13,3 cm. M: 32 cm. Készítette 1920 táján Berdin József korsós, feketeedényes, Kebelén. Ez a kancsótípus széles körben általánosan használt volt. 100 BELLOSICS Bálint — 1890? Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 122/G. 287, 295. NOVAK — 1951.120. CZUGH — 1959. TGyM Adattára 1798—90. Néprajzi gyűjtés Kebelén, Filóczon és Dobronakon 1988—1900. 101 BELLOSICS B. — 1890? Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 122/G. 287, 295. NOVAK — 1951. 120, 129—130. CZUGH — 1959. 136—139. 102 BELLOSICS B. — 1890? Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 122/G. 287,295. Érdekes, hogy a szerző csak a kebelei fazekasokról tesz említést! Pedig bizonyára kirakódtak a vásáron a dobronaki, filóczi és egyéb fazekasok is.
