Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

KERECSÉNYI EDIT: Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII–XIX. századi történetéhez

Teleknagyság az urbárium szerint A mester neve, s akivel együtt lakik 1773-ban Fejőstehén Növendékállat Szántó hold Rét kaszás Összesített adója 1/4 Antal Istók fivérével 2 1 2 3 2 7,11 Ft zs Bogdán Ferenc 2 1 1 1 1 4,19 Ft 1/4 Filep Péter 2 fivérével 2 1 1 5 1,5 7,59 Ft ? Magyar János fivérével 2 1 2 12 6 9,52 Ft 3/8 Nagy Mihály 2 fiával 1 2 3 8 2 10,27 Ft 1/2 Szomi György fiával 3 2 1 8 2,5 9,57 Ft és lányával 7/8 Szomi Tamás fivérével 4 3 4 18 5 13,83 Ft 3/8 Varga István fiával 2 1 1 6 2 6,43 Ft Összesen: 8 fő 18 12 15 61 22 68,51 Ft Tudnunk kell azonban, hogy Szomi Tamás és fivére jövedelme azért lehetett magasabb, mert volt 1/4 malomrészük is, s hogy Magyar János neve az urbáriumban még nem szerepel, ezért nem jelezhettem, volt-e az Összeírás idején úrbéres földje. Valamennyien I. és II. osztályba sorolt szántókat és II. oszt. réteket műveltek, s III. osztályú házban laktak. Szőlőt extráneusként főleg Lendvahegyen szereztek. A falu 1799. és 1804. évi dikálisai különösebb újat nem mondanak. Legfeljebb az okoz meglepetést, hogy a korábbi időpontban miért csak 4 mestert írtak össze, noha — úgy tűnik — a többiek sem hagytak fel az iparral. A módos fazekasok továbbra is 4, ül. 2 lovat — néha ökröket is — tartottak, de a zsellér jogállású is törekedett arra, hogy legalább egy lovat szerezzen, hogy edényeivel maga faluzhasson. Az 1834. évi dikálist — az 1832-ben összeült első igazi reformországgyűlés határozatai nyomán — már magyarul vezették, s a 7 fazekast mindenütt gerencsérnek írták. Radamoson ekkor 24 jobb ágygazda, 9 fiúk, 13 testvérük és 9 zsellér adózott, akik 38 házban laktak. Átlagos adójuk 12,14 Ft volt, a legtöbb Biró Pál bognáré, 37,52 Ft, a legkevesebb egy kiszolgált katonáé, 27 krajcár. A fazekasok gazdasági viszonyairól az alábbi kimutatás tájékoztat. Meglepő, hogy a zsellérsorban élő Simon József is tartott lovakat, noha a tartásukhoz szükséges takarmányt vagy vásárolta, vagy edényért cserélte. Feltűnő az is, hogy a már 1773-ban is fazekaskodó Filep, Varga és Szomi család az eltelt 60 év alatt látványosan vagyonosodott, jócskán szerzett főidet, s növelte állatállományát is.