Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

KERECSÉNYI EDIT: Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII–XIX. századi történetéhez

De lássuk az 1834. év gerencsérjeinek gazdasági helyzetét: A fazekas neve s Ökör Ló Fejőstehén Szántó hold Rét kaszás Összesített adója Ft akivel együtt lakik db Szántó hold Rét kaszás Összesített adója Ft Agg György — 4 1 18 6,5 17,33 Rudas György 2 fiával 2 4 2 19 923,10 Biró Péter testvérével — 4 2 11 4,5 16,39 Varga István testvérével — 4 2 13 517,48 Szomi Péter testvérével 2 4 1 24 622,52 Füle József és fia — 4 2 21 219,26 Simon József — 2 1 2,5 1,5 7,10 Összesen: 4 26 11 108,5 34,5 123,18 A fazekasok átlagos adója e szerint 17,60 Ft volt, míg a faluközösségé 12,14 Ft. (Legmagasabb jövedelme egy bognárnak lehetetett, reá 37,52 Ft adót vetettek ki.) Szólóik után azon faluban adóztak, melyhez birtokuk tartozott. A későbbiekben Radamoson tovább csökkent a fazekasok száma. 1840-ben 42 adózó közül 4, 1842-ben 2 dolgozott még a mesterségben. E későbbi összeírások azonban hiányosak, nem jelölik a kézműveseket, azért figyelmen kívül hagytam őket. A jobbágy jogállású fazekasok szilárdnak tűnő anyagi helyzetéből azonban arra következtethetünk, hogy Őket a később tárgyalandó kebeleiekkel és filócziakkal ellentétben általában nem csupán a napi kenyér megszerzése, hanem a nagyobb jövedelem vágya — s talán a mesterség kedvelése — késztette az ipar folytatására. S bár az összeírt fazekasok száma idők folyamán igencsak változott, a jómódú Magyar, Füle, Biró, Szomi és Varga család nemzedékeken át folytatta a mesterséget. Radamoson ma már csak néhány öreg tud arról, hogy őseik fazekassággal is foglalkoztak. A falu belterületén, ül. annak ENy-i végén azonban két olyan, már csaknem teljesen feltöltődött mélyedést is mutatott a 60 éves Kalamár Jenő, melyekből a hagyomány szerint hajdan agyagot bányásztak. E gödrök 50 éve még olyannyira mélyek, s az esőzések és áradások után annyira vízzel teltek voltak, hogy adatközlőnk gyermekkorában pajtásaival kosárral még halakat is fogott bennük.

40 Több idős gazda emlékezik arra is, hogy amikor kisiskolásokként kézimunkaórán agyagoztak pl. a betlehemi jászolba formáztak állatokat — az előbb említett gödrökből szedték ki az agyagot. Egy másik jellegzetes hetési faluban, a Dobronakkal szomszédos Zsitkócon 1770 és 1810 között aránylag szintén sok és meglehetősen állandó létszámú fazekas dolgozott. Az 1767. évi urbárium szerint e II. osztályba sorolt faluban 8 24/32-ed jobbágytelken 13 telkesjobbágy, 7 házas és 3 hazátlan zsellér élt viszonylagos jómódban. (A telekátlag 0,67 volt.)

41 40 Kalamár Jenő és más radamosi lakosok visszaemlékezése alapján. TGYM. A/1796—90. 41 FELHŐ — 1970. 406—407.