Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

DEÁK GÁBORNÉ: Adatok Deák Antal politikai pályafutásához

Zalamegye voksa?"

120 Belefáradt a küzdelmekbe, már sógorának is azt írta, hogy: „Az ország gyűlésével már torkig lettem."

121 Azt is be kellett látnia, hogy az Öccse által vallott nézetek lesznek ezentúl a döntőek a diétán. „Aközmegbecsülést fokozza irányában az az önzetlen lépése, mellyel saját egyéniségének háttérbe tolásával helyet csinál a fórumon annak a férfiúnak, ki mindjárt első föllépésével bebizonyítja, hogy praedestinálva van a vezető szerepére."

122 Deák Antal egész politikai tevékenységét, nézeteit jól összefoglalja Áldor Imre jellemzése: „Deák Antal egyik legnemesebb és legkiválóbb képviselője volt a régi magyar ellenzéknek, de az újabb idők szelleme és igényei csakúgy nem bírták őt kimozdítani helyéből előre, mint azelőtt a kormány mosolya vagy fenyegetései hátrafelé (...) A férfiú, kit a zalai közgyűlésen rultus instantis tyranni (a zsarnok indulatos arca) nem tett félénkké vagy habozóvá az igazság kimondásában s a hazafikötelesség teljesítésében, az odi prafanum vulgus (gyűlölöm a csőcseléket és távol tartom magam tőle) büszkeségével ragaszkodott egyéni meggyőződéséhez s dacolt a tömeg tetszésével és haragjával is, anélkül, hogy a vele nem egy úton járó kormány abból hasznot húzhatott s őt pártjának és czélzatainak megnyerhette volna."

123 1833 eleje után Antal vette vissza Ferenctől a már 1825 óta közösen vezetett birtok ügyeit, egészen haláláig. Korábban, amíg Antal az országgyűléseken vett részt, Ferenc vezette a gazdálkodást. 1833-tól Ferenc távollétében Antalra hárultak a birtok igazgatásának gondjai. A család rokonságához tartozó kortárs, Nedeczky István szerint Antal kitűnő gazda volt, szigorú rendet tartott.

124 Szólni kell Antal és Ferenc sógoráról, Klára testvérük férjéről, Oszterhuber Józsefről is. 1825-ben őbeszélte rá Antalt, hogy fogadja el a követi címet. 1823— 33 között Antal rendszeresen levelezett sógorával, tájékoztatta a diétán történtekről. Ezt a szokását 1833-tól Ferenc is megtartotta. A két Deák testvér nagy dolgokban semmit sem tett anélkül, hogy előtte Oszterhubérrel ne beszélték volna meg.

125 1828-tól Ferenc is részt vett a vármegye hivatali életében, együtt dolgoztak Antallal. Két világ eszméit képviselték, Antal a régi feudális nacionalizmust, míg Ferenc már az új nemesi-polgári felfogást. Lassan a Ferenc által vallott nézetek képviselői vették át a megye irányítását.

126 A testvérek vitáiról Áldor Imre így emlékezett meg: „Akehidai kastély csöndes szobái sokszor hangosakká lettek, mikor a két testvér összekerült — a múltért lelkesülő bátya s a jövőre utaló öccs tüzes szóváltásai és makacs eszmecseréit, de nézeteik különbözése, elméik meghasonlása, elveik távolsága sohasem szállt le a szívig; a páratlan benső és tiszta testvérszeretet mindig kiegyenlíté a vitát, s megtanítá őket 120 Áldor 29. p. m Eötvös 2. köt. 241. p. 122 Ballagi 278. p. 123 Áldor 28. p. 124 Lásd a 3. jegyzetet! 125 Eötvös 2. köt. 128., 131—132. p.