Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében

Dáka, 1847. június 21. Bátorkodom ezennel nemes Zala vármegye e f(olyó) év június 14-kén kezdett és 18-kán befejezett tisztujjíttási közgyűlésről

146 szólló környülállásos jelentésemet alázatos tisztelettel főméltóságodnak aláterjeszteni. A tisztujjíttásnak előzményei szomorúak voltak. A kitörések és sérelmes panaszok egymást érték, az izgatás és inger nőttön nőtt, a szenvedélj féktelen ségekre és borzasztó kicsapongásokra vezetett, a bosszutállás napirenden; házak s tanyák rontattak le, s mondhatni, hogy a pártdühe veszélyeztette a személyes és vagyonbeli bátorságot.

147 Mit részemről törvényes alakban a baják elháríttására tehettem, azt teljesítteni el nem mulasztottam, míg végtén csakugyan sikerült a vérengzéseket elháríttani, és a kicsapongások további kiterjedését akadályoztattni. A tisztujjíttást tárgyaló jelentésem előtt nagyobb felvilágosíttás kedvéért eleve fel kell hoznom, miképpen június 8-kán Császár Ferenc őméltósága a 7 személyes tábla közbírája és Bogyay Lajos akkori főbíró Dákán nálam megjelenvén, egyenesen csak azon panaszkodtak, hogy a conservatív párt eddig kitol sem nyert segedelmet, miért is nemesseinek öszveszedése legnagyobb részben Bogyay Lajos és Rumy Károly vállait, igen csekély részetskében Forintos György és talán egy-két még vagyontalanabb egyéneket is egyedül terhelvén, tehetségüket elannyira kifogyasztotta, hogy nagyon könyen megeshetne, miszerént a nemesi többséget, melly ha ereje volna a pártnak, bizonyosan a conservatív párté, és így az övék lenne, Egerszeghre mind bevünni alig fog sikerülni. Ebbeli jelentésemmel szoros öszveköttetésben idetartozik az is, miről e folyó hó 18-kán, midőn a dolgok már befejezve voltak, értesíttettem, t(udni)i(llik): A conservatív pártnak egyik cortesvezetője, Osváld Károly

148 sajnálkodva jelentette előttem, hogy 14-kén estve érkezett volna ugyan segedelem, de későn. Ok ugyan mindent elkövettek, tudtak is mintegy 150 vagy 200 nemest az ellenzék táborából a magokéba általhozni, de többnyire sikeretlenül munkálódtak. Hogy ezen kortesvezér talán véletlenül erántam kimondotta az igazat, az szinte ez nap Horváth János kamarás által nékem tett azon elbeszéliésből 146 Zala megye 1847. június 14-i tisztújító közgyűléséről: ZML. kgy. jkv. és ir. 1847—2136—2381.; OL. A 45. Inf. prot. 1847. július 3-i (XXV.) ülés 10., 12. o.; Pesti Hírlap, 1847. jún. 27. (904. sz.) 418. o., júl. 9. (911. sz.) 22. o.; Budapesti Híradó, 1847. június 25. (615. sz.) 435. o.; Jelenkor, 1847. júl. 18. (57. sz.) 339—340. o.; Gerando Ágost: Politikai közszellem Magyarhonban. 1. rész. Pest, 1848. 102—105. o.; vö. Molnár András: Pártküzdelmek költészete. Paszkvillusok, kortesversek a reformkori Zalából. In: Művelődéstörténeti tanulmányok, 1990. (Zalai Gyűjtemény, 31.) Zalaegerszeg, 1990. 204—207., 221—227. o. Festetics egyébként már egy Zalaegerszegen, 1847. június 16-án kelt magánlevélben is tájékoztatta Apponyit a tisztújításról. (OL. A 45. Acta Praesidialia 1847:554/mell.). 147 A Rumy Károly vezette konzervatív kortesek, és a liberális kortesvezérek közötti verekedés-sorozatról szóló jelentések: ZML. Tisztviselők után maradt hivatalos iratok. Kerkápoly István első alispán hivatali iratai, 1847. június 10—13. 148 Osváld Károly, a Zalaegerszegen birtokos Osváld László fia.