Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében

elvekkel felhagyni — Magyarországot nem is tekéntve — az Austriai Monarchiának fenntartására. Minden egyébb előfordult tárgyak csak úgy vetettek fel, mint az Zala megyétől várhatni, például a törvényszéki bírák választására nézve, hol a t(ekinte)t(e)s k(aro)k és r(ende)k félreteszik a kegyelmes parancsolatot

61 s a t(öbbi). Harmadnapra eltávozott a statusok legszámosbb része, és negyednap egykét ügyvédi táblabírón kívül már magam maradtam a tisztikarra. A gyűlés számas beligazgatási tárgyak miatt folytattatott november 19-kéig, melly nap azt 11-kor délelőtt szétoszlattam. Mi Zala megye belső állását, annak szellemi mozgalmait, az egyének ingatagságát, a vélemények és szerepek felosztását s a t(öbbi) illetné, ezekről akkor leszek bátor alázatos jelentésemet bényúitani, mikor eddigi tiszti foglalkozásaimról köteleségem szerént alázatosan számolni fogok. Legyen szabad e helyen oda nyilatkoznom, hogy e múlt gyűlésnek tökélletlen eredményei, mint például a honti levélnek félre nem tétele s a t(öbbi) csak annak tulajdoníthatók, hogy az egész conservatív párt t(ábla)bírái közül csak Hertelendy Károly és Kőszegi József devecseri plébános szóllamlánakfel. A conservatív elemnek még több egyéne is volt jelen, lehettek ezek talán még öten vagy hatan, tartanak ezekkel mindazok, kik az ellenzéknél még eddig állván, csak illendő alkalmat várnak a túlzással szembeszállani, de mindezek fel nem szólamlottak, mert nyilvános volt a végképpeni legyőzettetés. Se cáptalan, s püspök, sem mindazok, kik felsőbb helyen a conservatív párt vezéreinek esmértettnek; Forintos, Rumy, Barcza

62 s a t(öbbi) azolta, hogy e nemes megye kormányával legkegyelmesbben megbízattam, Egerszeghnek és a közgyűlésnek még feléje sem mentek, magam állok úgyszóllván, még Írnokom sincs, kibe bízhatnék, hogy tiszti jelentéseimet vagy egyik vagy másik párt emberei előtt fel ne fedezné, s ha még az is tekintetbe vétetik, hogy az opposítio tagjai azonnal, ha valamelly érdekesbb tárgy a megyére érkezne, azt vagy az alispányi, vagy a főnotáriusi hivataltól előkérik, és hónapokkal a gyűlés előtt rajta conferencziáznak, tehát egészen felkészülve szembeállanának a conservatív pártnak azon néhány jelen lévő egyéneivel, ha mondám, még ez is tekintetbe vétetik, akkor természetes, hogy illj feltételek mellett, minden küzdésem hasztalanul elhangzik. Ha pedig arról feleljek, hogy a honti levél tárgyában miért nem szóllamlottam fel én? alázatosan oda nyilatkozom, hogy ennek kettős (és talán több is) az oka, és ugyan először hogy Deák Ferenc kibékítto beszédjét méltassam, és másodszor, hogy tudva volt előttem, miszerint a katonai kar használtatása tárgya még előttem lévén, talán kényteleníttetnék abban erősebben szóllalni. De mindezek mellett reményeimet nem vesztem el! A gyűlés utolsó estvéjén híveim által tudósítattam, hogy jelen közgyűlésben számas sok egyéneket 61 ZML. kgy. jkv. és ir. 1845:4321. A megye azt a helytartótanácsi leiratot tette félre, amely érvénytelenítette Zala 1845:2. és 4. sz. határozatait. A megye állásfoglalása szerint a honoráciorok is szavazójogot kaptak volna, továbbá nem táblabírákat is választhattak volna törvényszéki bírákká. 62 Barcza János táblabíró, rigácsi birtokos, 1843-ban a konzervatívok egyik kortese volt.