Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Csite András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a

Hogy a nagybirtoküzemek létrejöttében e tényezőnek milyen szerepe van és ez milyen problémákhoz vezetett, a következő fejezetben térek ki. Célom hipotetikus szinten állítások megfogalmazása arról, hogy a gazdasági aktorok egyik fajtájában, az uradalmakban mekkora volt a konjunktúrák, azaz a kereslet megnövekedésének a szerepe és milyen a gazdálkodás társadalmi megítélésének, a célracionális, ill. értékracionális cselekvésnek a szerepe a kommerciális szféra kiépítésében és a pici kapcsolatok kibővülésében (itt nem célom a makroszintű elemzés, de meg kell jegyezni, hogy a magyar gazdaságtörténetírás nem foglalkozott a makroökonómia egyik alapkérdésével, az equilibriummal és a különböző gazdasági aktorok ennek kialakításában betöltött szerepével). A nagybirtoküzemek tipizálásának lehetősége I. A Wellmann Imre által megrajzolt kép szerint, mint arra korábban már kitértem, a 18. sz. végi és a 19. sz. eleji háborús konjunktúrák a magyarországi nagybirtokok jelentős részét a piaci részvételre ösztönözték. A naturális szféra döntő súlya, mely a magyar nagybirtokot a 18. században jellemezte, visszaszorul, s a kommercializáció révén fellépő piaci hatások a termelési struktúra átformálására késztetik a kiépülő nagybirtoküzemeket.

34 Véleményem szerint három konjunktúrás időszak különíthető el 1780— 1830 között (anélkül, hogy makroökonómiai vizsgálatokkal ezt igazolni tudnám): — Az 1780-as évek 2. fele, a József-kor háborúi (a gabonakereslet megnövekedése jellemzi). — Az 1800—1810 közötti napóleoni gabonakonjunktúra. — Az 1820-as évek végén kezdődő, s a '30-as évekre átterjedő fellendülés, mely már nem kapcsolható háborúhoz (a gyapjú és gabona iránti kereslet ugrik meg ekkor). 1. A keszthelyi uradalom az első idején, mint láttuk, növeli a vetés területét és mennyiségét. Az eredmény nem marad el, s jelentős jövedelemnövekedést tapasztalunk. A második konjunkturális időszakban az uradalom nem aktivizálódik, elmarad az alkalmazkodás, holott Gödöllőn és Garamszentbenedeken a korábban kiépült intézmények révén a nagybirtoküzemek bekapcsolódnak a növekedésbe, vagyis a korábban végrehajtott modernizáció, mely csakúgy mint Keszthelyen, egy-egy új típusú gazdálkodó cselekedeteinek eredménye volt, a presztízsszempont érvényesülése híján a folyamatos alkalmazkodást tette 34 Itt kell megjegyeznünk, egyrészt a második jobbágyság fogalmával jellemzett Elbán túli fejlődési út paradigmatikus vitájában Köbli József nézeteit tartjuk verifikáltnak, s mint láttuk ez a vizsgált 18. századi nagybirtokainkon is megállja helyét, másrészt véleményünk szerint a nagybirtoküzem kialakulása a neoinstitucionalista megközelítés segítségével is elemezhető, a költséginternalizáció, a vállalat fogalmai megtermékenyítőleg hathatnak a kérdés vizsgálatakor.