Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Csite András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a

Bizonyára a sértődöttség sarkallta, mikor birtokainak igazgatása felé fordult. Jelentős számú nemes esett így el a felfelé irányuló mobilitás lehetőségétől, s ez sajátos kompenzációs megnyilvánuláshoz vezetett. A gróf Keszthelyre visszahúzódva olyan központot kívánt kiépíteni, mely egyrészt az udvar felé bizonyítja mellőzöttségének igazságtalanságát (pl. 1802-ben 40.000 Ft-os alapítványt tesz magyar tisztek képzésére, a hadihozzájárulás megfizetésén túl 1813-ban 250 lovast, kb. 100.000 Ft-ért állít ki), másrészt a főúri mecenatúrával, a magyar nemzeti érzés megnyilvánulásainak támogatásával (hogy csak a legnevesebbet említsem: Helikoni ünnepségek) saját presztízsét kívánta fokozni. A presztízsnövelésnek gazdálkodása is részét képezte. Az 1780—90-es évekbeni gazdasági sikerek anyagi helyzetét stabilizálták, így hazakerülve biztos háttérrel foghatott neki a már részletezett 1795—1806 közötti reformoknak. De nézzük meg Szabó Dezső szavaival, miféle célokat szolgált ez a modernizáció. „Midőn augusztus 23-án a nádor tényleg Keszthelyre érkezett, ott tartózkodása a fent ajánlott tervnek megfelelően folyt le. A főherceg (József) a rómaiak viseletében, felső palástba öltözve jelent meg a Georgicon szántóföldjén, meg fogta az eke szarvát és egy dűlő hosszában néhány barázdát szántott. Szápáry gróf vitte utána az ostort, Festetics pedig a fogatot vezette. Az eke, mely ez ünnepélyre készült, talyigás eke volt, melynek fáját nemzeti színűre festették. Vas részeit Festetics később ezüsttel vonatta be, és elhelyezte a családi levéltárba."

32 „János főhercegnek, miután eltávozott, Festetics néhány szép birkát küldött, aki 12 stájer tehénnel viszonozta a figyelmet. "

3S A Georgicon 1797-es megindítása elvileg a birtokok jó szakemberekkel való ellátását szolgálta volna, de a tisztek állandó rövid ott tartózkodása utáni elvándorlása, a permanens fluktuáció azt jelzi, hogy a szakemberek (java részük elméleti, semmint gyakorlati!) nem tudta megvalósítani elképzeléseit. A bérlistákat még nem dolgoztam fel, így e tétel egyelőre számadatokkal nem nyer alátámasztást, azonban a tény azt bizonyítja, hogy a gróf voluntarista magatartása az értékracionális, presztízsorientált megnyilvánulások miatt a célracionális cselekvés számára feltehetőleg szűkebb területet szabott. Az e következtében fellépő merevség a piaci hatásokra való alkalmazkodás hiányát jelentette. Úgy gondolom, hogy a nem immanensen gazdasági célok a keszthelyi uradalom működésében nagy szerepet töltöttek be. Az ideáltípustól való, ellentétes irányú eltérés indokolttá teszi az adott aktor cselekvését leíró új fogalom bevezetését. ÍV. A keszthelyi Festetics-uradalmat ennek megfelelően presztízsorientált nagybirtoküzemnek lehetne nevezni, s ezzel azon termelési tényező milyenségére kívánok utalni, melyet Tóth Tibor szervezésként jelöl meg munkáiban. 32 Szabó, 1928. 282. 33 Szabó, 1928. 283.