Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Csite András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a

b) Valószínű viszont, hogy egy allodiális kezelésű, de nagybirtoküzemi módszerekkel gazdaságosan meg nem művelhető' földterületek (maradvány, irtás stb.) bérbeadás révén paraszti kezelésbe kerültek. Azaz a konjunktúrába a parasztgazdaságok csatlakoztak be, míg az árnyereségből az árendák révén az uradalom is részesedett. c) Harmadrészt a birtokigazgató gróf személyiségét megértve kaphatunk választ a kínálatstruktúra merevségének kérdésére. III. Szabó Dezső

31 az 1928-ban megjelent munkájában írta meg a Festetics-család történetét. György grófra és atyjára, Pálra vonatkozó adatokat innen kölcsönöztem. Festetics Pál, a magyar kamara alelnöke, Baranya megye főispánja élete java részét birtokaitól távol töltötte. 1768-ban 300.000 Ft-nyi adóssággal vette át a majorátus igazgatását, s azt 1782-es halálával 1.150.000 Ft-nyival adta tovább. Nagyobb szabású birtokrendezés nem jellemezte működését, egyedül az urbárium létrehozása és végrehajtása ment végbe családfői tisztsége alatt, melynek hatására úrbéres jövedelmei 1/3-dal apadtak. Nem túlzok tán, ha azt mondom, hogy 1782-es végrendeletével (melyben a majorátust három részre szabdalta) és abszentista életmódjával súlyos anyagi helyzetbe sodorta családját. Ha a 16. grafikont újra megvizsgáljuk, ez világosan látható. A bevételek 1785 és 1794 között majdnem megduplázódnak, majd a direktorátus megszervezését követő reformidőszakban 1801-ig elérik a 80—100.000 Ft-ot. Ha megnézzük a kiadások szerkezetét és nagyságát végigkövető 17. számú grafikont, kivehető az 1795-ös és 1807-es küszöb, mely számviteli és gazdálkodási módosulást jelez. Valószínű, hogy az 1780-as évek végi háborús konjunktúra jó hatással volt a család anyagi helyzetére. A18. grafikon is mutatja, a tiszta jövedelem 1785 és 1790 között megduplázódott, az elért 40.000 Ft-os szintet 1796-ig tartják, ami aztán 1801-ig már 50.000 fölé lép, majd az 1800-as évtizedben a 150.000 Ft-ot is meghaladja, hogy 1813-ra újra 70.000-re csökkenjen (ebben természetesen a papírpénz inflációjának is nagy szerepe volt). Tehát az 1780-as években stabilizálódott a család anyagi helyzete, s Keszthelyen a birtokszervezésben is a racionális megfontolás tört magának utat. Létrehozták a spanyol juhászatot, a borból származó bevételek csökkenő aránya mellett nőtt a gabona, a marhák részesedése. A birtok ura, Festetics György, ekkor katonai szolgálatot teljesített és úgy tűnik, elindult a kormányzati karrier útján. Valószínűleg kormányhivatalnok atyja, vagy tábornok nagyapja nyomdokát követte volna, ha a felfelé jutás nem záródik le előtte 1790-ben, a magyar vezényleti nyelv követelésével, s az 1791-es nyugdíjazással. 31 Szabó, 1928.