Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Csite András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a

trendjében csökkenő az elvetett mennyiség, a bevetett terület ugyanakkor állandó, miközben a búza ára 1801-től indulóan állandóan emelkedik. Kisebb megemelkedéssel találkozunk 1795—96-ban és 1801—1802-ben, de ez valószínűsíthetően a természeti tényezők rosszabbodását kompenzáló magatartás volt, semmint tartós szerkezetátalakítás. Az 1780-as évek végi fellendülés a József-kori török háborúk okozta konjunktúra hatására mehetett végbe (bár országos árindex erre a korra vonatkozólag nem áll rendelkezésre), azaz a kereslet megnövekedése a termelési szerkezet módosulásához vezetett, míg az 1800-tól induló konjunktúra nem éreztette hatását az uradalom kínálatában. Most vizsgáljuk meg egyes korabeli nagybirtokok gabonabevételeit 1810 körül, vagyis a napóleoni fellendülés csúcsán. A 15.16. és 17. grafikonon a bevételek szerkezeti megoszlását mutatom be. Az 1785—1813 közti időszakot az alábbi eltolódások jellemzik Keszthelyen: 1. Az allodiális termelésből származó bevétel 1795-re éri el az 50—60.000 Ft-ot, mely egészen 1810-ig állandó marad. 2. Az ideális bevételek 1802-tŐl ugranak meg és az 1800-as években 100— 200.000 Ft-ot hoznak. 3. Az allodiális bevételekben a bor az 1785-ös 50%-ról az 1800-as évekre 25— 30%-ra apad, a gabona az egész időszakban 25—30% körül mozog, a szarvasmarhákinduló 20%-os részesedése 1801—1802-től 10% alá esik, míg a juhokból származó „bevévések" az 1786-os első pár forintról 50%-os arányt érnek el az 1800-as évtized második felére. II. Véleményem szerint az alábbi főbb különbségek jellemzik a négy uradalom századfordulós gazdálkodását: 1. A garamszentbenedeki és gödöllői uradalmakban a nagybirtoküzem létrejötte a keresleti hatásoknak megfelelő kínálati alkalmazkodást jelentett. A termelési feltételek birtoklási és irányítási szerkezetében a piaci jelzések (legfőképpen ár) érzékelését és tudatos alkalmazkodást lehetővé tevő változások zajlottak le. Gödöllőn 1790-ben a bevételek 58%-a volt allodiális eredetű, 1811-ben már 79%-nyi. Garamszentbenedeken a bormérésből származó jövedelmek 1790-ben még megegyeztek a gabonával (40—40%), az utóbbi az 1800-as évek elejére 51%-ra nőtt. 27 Tóth, 1978. 33. 28 1772—79-es átlag: 7,57%. Wellmann, 1979. 118. Gabonabevétel

27 az összes bevétel százalékában Keszthelyi uradalom Gödöllői uradalom Mernyei uradalom Garamszentbenedeki uradalom 8—10% 51%* 30% 72%