Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)
Csite András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a
2. A művelési kultúra megváltozik Minderről már értekeztem az előző fejezetben, így itt csak egy felsorolás jellegű illusztráció álljon: a merinó juhászat, svájcer tehenészet felállítása, kukorica elterjedése, vetésforgó és intenzívebb rétgazdálkodás (pl. sarjúkaszálás) bevezetése, mind-mind a századfordulós periódusra esik. 3. A jobbágyi naturális szolgáltatások megnőnek A 10. számú grafikon mutatja, hogy ez a hipotézis nem igazolható Keszthelyen. A pénzbeli szolgáltatások 1799—1800-ban felváltják a naturálisakat, és ettől fogva az úrbéres szolgáltatások java része pénzben realizálódik. Ez a koncepcióváltás bizonyára jelentős hatással volt a paraszti gazdaság működésére, és azt jelzi, hogy a kommercializáció magas fokot ért el ebben az üzemformában. A gabonatermesztés vizsgálatakor látni fogjuk, hogy az ideáltípustól való eltérés más, nem piackonform akciókkal is egybekapcsolódott. 17 4. A bérmunka jelentős szerepre tesz szert a munkaerőigény fedezésében A12. grafikonon a bérjellegű kiadásokat vehetjük szemügyre. A növekedési folyamat az 1790-es évektől indul, s bár az 1800-as évtized inflációja torzítja az összehasonlítást, megállapítható, hogy az új eljárások követelte szakemberigényt bérmunkásokkal elégítették ki, s a különböző pénzbeli konvenciók és árendák révén a monetáris szeparáció a paraszti és uradalmi gazdaság között megnőtt. Ez a korszak egyik leglényegesebb mozzanata, hisz egyes költségek korábbi közös viselését, mintegy a „vállalaton" belüli ármozgást felváltja az egyes gazdasági egységek közötti pénzkapcsolat. A korábbi belső részegység most mint a külső környezet része jelenik meg. 5. Infrasturktúra kiépülése, az álló- és forgóeszköz-állomány megnő A leltárak feldolgozása még nem történt meg, de ha a 13. grafikon eszköz- és anyagkiadási rovatát nézzük, látható az 1800 körüli években összpontosuló beruházási csúcs. Biztosnak vehető, hogy az új termelési struktúra modernebb álló- és forgóeszköz-készletét igényelt. így a korábban meg nem levő, vagy éppenséggel szegényes tároló és feldolgozó, szállító stb. kapacitást is felújították, ill. kibővítették. 17 Wellmann, 1979. 116. szerint a keszthelyi uradalomban a földesúri vállalkozó szellem és az árutermelésben gátlástalanul célratörő akarat megnyilvánulásaképp nagymértékű kisajátítás és robotoltatá8 nyomta rá bélyegét. Az úrbérrendezés harmadnyi robotkiesést okozott, mint Szabó Dezsőtől (Szabó, 1928) tudjuk. Vagyis a munkaszolgáltatás növelésének kemény korlátja volt az úrbéres rendezés. A kieső munkát szupererogációból és földbérbeadásból fedezték. így valószínűnek tűnik, hogy az 1800-as évek elejei koncepcióváltás egyrészt az árendák pénzben való térítését, másrészt további reziduális földek bérbeadását hozta.
