Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)
Csite András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a
6. A majorsági üzemben dolgozók létszáma megnő A Georgicon 1797-es megnyitása a szakemberigény kielégítését szolgálta. Erre szükség is volt, mivel az 1795-ben kiépülő direktorátus és a különleges szaktudást kívánó termelési módszerek (pl. svájcer tehenészet, juhászat) különleges munkaerőt igényelt. Mindezekből (a fizetési jegyzékek feldolgozását megelőzve) arra következtethetünk, hogy a majorságban dolgozók száma megnőtt, s hierarchizáltságuk fokozódott. 7. A számviteli rendszer korszerűsítése „Modern" számviteli rendszer csak Csondor János 18 működésének eredményeképp jött létre (művét más birtokosoknak is példaként szánta), de fő forrásunk a „Gazdaság tüköré"-nek bevezetésére is azzal az igénnyel került sor, hogy a „tekintetes gróf úr őnagysága" az uradalom naturális és monetáris működéséről hűbb képet kapjon. A termelésstruktúrában végbement változtatásokat, a következő fő dátumokhoz kell kötni: — a juhállományban 1785-től előretör a merinói, 1793-ban már többet találunk, mint hagyományost, — a sertésállomány 1796-tól lecsökken, — a marhák száma 1798-tól csökken, — 1801-től az úrbéres készpénzszolgáltatások felváltják a természetbenit (10. graf.) (az 1813-as visszaesés a leértékeléssel és az ebből fakadó naturáliák felé fordulással magyarázható), — 1802-től az egyéb bevételek (elsősorban az ideális jövedelmek) nagyságrenddel gyarapszanak, — 1804—1805-től bevezetik a vetésforgót. Vagyis a „reform", a szerkezetváltás döntő része 1795—1805 között megy végbe, melynek első fele még a hagyományosan 19 rossz éveknek tartott 1790-es évtizedbe esik, a másik fele pedig a konjunktúra első éveibe. A Festeticsek keszthelyi uradalmának nagybirtoküzemi átalakulása végbement a vizsgált időszakban, ahogy azt a hipotézisek verifikációja alapján megfogalmazhatjuk. A robot és a természetbeni úrbéri terhekre vonatkozó feltételezés ugyan nem teljesül, s ennek, úgy gondolom, nagy jelentősége van a szerkezetváltás magyarázatában. A kérdések adottak: Mely motivációk hatottak a nagybirtok átalakításában? A 3. hipotézis miért nem érvényes az uradalomra? 18 Csondor, 1819. 19 MOT V/l. 1983. 427. A József-kori török háborúk utáni visszaesést (rossz termés, járványok, éhínségek, gazdasági pangás) az 1790—95 köztre datálható, míg 1796-tól lassú növekedés indul meg (nem utolsósorban a sorozatos jó termés következtében), és Csite, 1991., melyben a rezi halálozások gazdasági, időjárásbeli stb. összefüggéseire igyekeztem rávilágítani.
