Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Csite András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a

További feladat a rendelkezésre álló uradalommonográfiák

3 kutatási eredményeire támaszkodva (tehát mikroszintról) a magyar gazdaság középtávú ciklikus mozgásának felvázolása, melynek segítségével választ kaphatunk a nagybirtoküzemek kialakulásával kapcsolatos egyes kérdésekre. Másik fő kérdéskörünk a gazdaság ciklikus tágulására és zsugorodására vonatkozik, mely a kapitalizmus rendszerében alapvetően befolyásolja a piaci résztvevők magatartását. Vizsgált uradalmunkban ennek hatásaként milyen alkalmazkodási reakciók léptek működésbe? S mindezek alapján hogyan árnyalhatjuk a nagybirtoküzemi átalakulás képét? A Tóth Tibor

4 által kidolgozott nagybirtok—nagybirtoküzem—nagyüzem fogalmi hármasság a kor vizsgálatának alapvető terminológiai bázisát adja. Ezen ideáltípusok jó alapot teremtenek uradalmunk adott időszakbeli elemzésére. A tanulmány további részeiben választ kívánok kapni arra a kérdésre, hogy milyen motivációk hatására változott meg a keszthelyi uradalom működése. E probléma jelentőségét növeli, ha a strukturalista-funkcionalista megközelítés alapján a nagybirtok—nagybirtoküzemi átalakulást mint a gazdasági szféra elkülönülésének stációját, a célracionális cselekvés terének kibővülését tekintjük. Úgy gondolom, a forrásanyag

5 ilyetén célú feldolgozása hozzájárulhat a magyarországi agrárszféra átalakulási folyamatának jobb megértéséhez. Annál is inkább szükséges ez, hisz a magyar történetírás keveset foglalkozott az átalakulási folyamat modernizációs jelentőségével, racionalitás-problémáival. A 18. sz. közepén kezdődő európai hosszú távú gazdasági konjunktúra 1. A történelemírás régóta vizsgálja a hosszú távú gazdasági mozgásokat, melynek során a különböző fellendülések és visszaesések a demográfiai, ökonómiai, politikai szempontból is elemzésre kerültek. A Cambridge Economie History of Europe (CEHE)

6 V. kötetében a szerzők megfogalmazták az 1750-es évektől kezdődő, nagy európai gazdasági fellendülés specifikumait. A modernizáció korának

7 e bevezető szakaszát véleményük szerint az alábbiak jellemzik: * Részletes kifejtése Tóth, 1980. 8 Fő forrásunk az 1785—1813 közt vezetett „Gazdaság tüköré" a MOL Gersei-Pethő-család. P 35 Gazdaság tüköré. 147. cs. szám alatt található meg. Fő funkciója a gróf számára évenkénti összefoglalás adása a gazdaság naturális és monetáris eredményeiről. Ot fŐ táblát készítettek, ezek az „Allodiális elszámolási tabella", az „Urbariális tabella", a „Marhák tabellája" a „Jövedelmek és a Kiadások tabellája". 6 CEHE 55. o. 7 Modernizáció fogalmán itt azt a folyamatot értjük, melyet a szakirodalom mezőgazdasági forradalomként, új mezőgazdaságként (Wellmann Imre) tart számon. Azért tartjuk indokoltnak a modernizáció terminust, mivel a korábbi gazdaságszemléletet olyan új váltja fel, amely piacés profitorientáltabb a korábbinál.