Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Csite András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a

a) A terms of trade a gabonára nézve kedvezően módosul b) A reálbérek csökkennek c) A bérkülönbségek növekednek d) Megnő a földbérletek száma e) A földbirtokosok számára kedvező áreltolódások mennek végbe f) A társadalmi stratifikáció az előző korénál erősebben differenciálódik g) A kisbirtokosok száma megnő h) Földnélküli agrárnépesség alakul ki i) A termelési tényezők az iparból a mezőgazdaságba áramlanak j) A birtokperek, birtokelkobzások száma megnő k) Megnőnek a terméshozamok 1) A rideg állattartásról áttérnek a földművelésre m) A szőlőterületek csökkennek n) A trágyázás jelentősége megnő o) Új eszközök, eljárások kerülnek bevezetésre p) Az egyéni gazdaság mérete lecsökken r) Új könyvek születnek a gazdaságról A tételek jelentős része a mákroszféra mozgását kívánja leírni. Nem állt rendelkezésemre olyan elmélet, mely a pozitív közgazdaságtan eljárásait alkalmazva a hosszú távú ciklus irányában bekövetkezett változást egyensúlyi elméletként kívánná leírni. Ezen teória hiányában nem lehetséges a változások matematikai formulákkal történő leírása, így csak az esetleges irányokat és fő specifikumokat jegyezhetjük fel. Ezek lényege az agrárszféra emelkedő részesedése a nemzeti jövedelem növekedésében és a társadalom vagyoni-anyagi differenciálódása. A feltevések egy magyarországi uradalomra vonatkozó mikroszintű vizsgálata hasznos eredményekkel szolgálhat a magyar gazdaság növekedésének kutatásában az azonosságok és különbségek felvetése révén, 2. Az adatbázis szűk volta miatt nem tehetek kísérletet a kifejezetten makroszintre érvényes hipotézisek vizsgálatára, mint pl. a terms of trade, a reálbérek, a társadalmi rétegződés, a nemzeti jövedelem elosztásának változása. Ugyanakkor a bérkülönbségekre, a földbérletekre, a földbirtokosokra, a kisbirtokosokra, a földnélküli agrárnépességre és az egyéni gazdaság méretére vonatkozó feltevések verifikációja lehetséges ugyan akeszthelyi uradalomra is, de az ehhez szükséges adatokat a kutatás további fázisában kívánjuk előállítani. A fennmaradó hipotézisek érvényességének vizsgálatára az alábbiakban teszünk kísérletet. a) A birtokperek, birtokelkobzások száma megnő Az 1800-as évek elejéről számos per anyaga áll a rendelkezésünkre, melyek során a földesúr és a jobbágyok között vitatott státuszú földterületek jogi rendezése történik meg. Ezen esetekben az uradalom célja nem a visszavétel,