Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Molnár András: Deák Ferenc birtokai

október 31-én kelt levelében gazdasági szakkönyvek megvételére kérte fel pesti barátját, Vörösmartyt: „Bátyám kéret általam, hogy számára a nemrégen megjelent „Tökéletesített pince mester"-t (Lübek után fordította Némethi József) megvennéd, én pedig Balásházynak Honi gazdaságunk akadályairól Dercsényi úrnak kérdésére írott könyvét, a második bővített kiadást óhajtanám." Jellemző a gazdálkodó Deák Ferenc emberségére (és politikai meggyőződésére is), ahogy ugyanebben a levélben a koleralázadás eseményeire reagált: „Én itt jobbágyaim közepében nevetem az ilesztgető híreket, mert kebelemre téve kezemet, tiszta lélekkel merem mondani; sohasem felejtettem el, hogy ők is embertársim."

72 Már Nedeczky István is feljegyezte, hogy Ferenc nemcsak Antal hivatali elfoglaltságai (követsége és alispánsága) idején vezette a gazdálkodást, de bátyja betegeskedései és „gyógyüdülései" alatt is, amikor Antal „Balaton-Füredre rándult, mint mondani szokta, magát kiöblíteni."

73 így történt például 1840 nyarán is, amikor a pozsonyi országgyűlésről májusban hazatért Ferenc átvette a gazdaságot: „Én itthon az eke szarvát veszem egy időre kezembe, bátyám Füredre megy négy hétre, s addig a gazdaságot én vezetem" — írta ekkor Kossuthnak.

74 Ferenc távollétei alatt (1833 áprilisától 1836 májusáig és 1839 júniusától 1840 májusáig országgyűlési követsége, majd 1841 novemberétől, az új büntetőkódex tervezetének kidolgozása idején) előbb Antal, majd annak halála után (első ízben 1842 júniusától 1843 márciusáig) Deák Klára férje, Oszterhuber József (a szeretett sógor és politikai támasz) vette át a gazdálkodás terheit. 1843 februárjában pl. így írt erről Deák Ferenc a sógorának: „Gazdaságról én semmit nem írok, mert hiszen Te mindeneket jobban tudsz, jobban végzel, mint én."

76 Deák Ferenc az egyik, ekkor (1842. november 10-én a sógorának írt levelében kivételes részletességgel számolt be a családi gazdaság helyzetéről, a gazdálkodás gondjairól és a tennivalókról. (Azért is érdemes hosszabb terjedelemben idézni ezt a levelet, mert nemcsak a gazdálkodás módjához szolgáltat értékes adalékokat, hanem bizonyítéka a „kehidai földesúr" gazdálkodásbéli becsületességének, humanizmusának és rugalmasságának is).

76 „Mindenek előtt szíves és forró köszönetet mondok barátságodért, s azon fáradozásokért, melyeket dolgaimban tevéi, hidd el, nem csak a kár és hátra maradás, mitől felügyelésed meg ment, hanem inkább a megnyugtatás, hogy gazdaságomat s minden egtyébl otthoni dolgaimat, mik egyébként elhagyott állapotban [vollnának, a legjobb kezekben tudom [...]. Kosának még ugyan sok 72 Vörösmarty levelezése II. köt. 24—25. o. 73 Nedeczky 4. o., vö. Ferenczi I. köt. 67. o. 74 Deák Ferenc emlékezete. Levelek, 1822—1875. (Szerk.Váczy János). Bp., 1890.70—71. o. Deák Ferenc Kehidán, 1840. június 27-én kelt levele. Ugyanezen a napon írta Deák Stettner Györgynek: „Bátyám holnapra Füredre megy, s én a gazdaságot ezen sok mezei munka közepette el nem hagyhatom." (Taxner—Tóth, 123. o.). 76 OL R 22. 8. tétel. Pest, 1843. február 15. 76 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Levelestár. Szövegkritikai jegyzetekkel kiadta: Sándor Pál: Deák politikai koncepciójához. (Ismeretlen levele 1842-ból). In: Történelmi Szemle, 1979. 2. sz. (Az idézett szakaszt a 264—266. oldalon közli.)