Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)
Kövér György: Nobilizált pénzváltók — pénzváltó nemesek. A Baron testvérek Pesten.
rosodtak és nobilizálódtak azóta, hanem a kereskedői, majd pénzváltói foglalkozást a földbirtokosira cserélték. 22 Baron Izsák és Baronyi Ignác alapítványai befonták az egész keszthelyi iskolahálózatot, a községi elemin, a gimnáziumon, a gazdasági tanintézeten át egészen a külső polgári leányiskoláig. 23 Apjuk halála után földbirtokosként az 1895-ös mezőgazdasági összeíráskor készült gazdacímtárban a Baronyi testvérek Kehida határában már csaknem 1500 k. holdnyi korszerűen felszerelt, intenzív állattenyésztéssel foglalkozó birtokkal szerepeltek. Ezt az ívet mégsem tudjuk valamiféle szimpla retrográd agrarizálódás jeleként tekinteni. Életútjuk inkább úgy értelmezhető, mint amely spirálisan körbejárta a sövényházi Hosszú család önmaga körüli forgását. Az uradalmi zsidóból nem a zsidó uradalom gazdája lett, hanem valójában nemes polgárok lettek és azok is maradtak. A vígjátéki felhangtól megtisztított moliere-i „bourgeois gentilhomme" eredeti értelmében. Nyilván nem véletlen, hogy Baronyi Benedek leánya, Franciska a velük egyívású, 1872-ben nemesített buziási Eisenstädter családból Ignác fiának, Richárdnak lett a felesége. 24 Mint ahogy minden bizonnyal az sem alkalmi egybeesés, hogy a neves pesti pénzváltó, Kainrath Lajos cégét épp 1884 decemberében vette át két fiatalember, akik közül az egyik Baronyi Adolf névre hallgatott és megalakították a Baronyi és Gomperz bank- és váltóüzletet. 26 Nyilván a Keszthelyen maradt nem-nemes ágak egyike igyekezett a fél év múlva megszüntetett 'Baronyi testvérek' helyébe lépni. Hogy végül is mi lendítette ki a Baron testvéreket Keszthelyről és mi vitte vissza őket Zalába, arra már nem lehet pusztán az életpálya ismertetésével választ adni. Nyilván az 1860-as években az addig főleg lokális hitelforgalom kilépett korábbi meglehetősen zárt kereteiből. Ez azonban akkor még távolról sem jelentette egy integrált magyarországi, vagy akár birodalmi hitelpiac megszületését. A forgalom a dinamikus centrumok, nálunk mindenekelőtt Pest felé gravitált. Legyen szabad ennek a folyamatnak az állomásait egyetlen szempontból, a jegybank (1878-ig Osztrák Nemzeti Bank, azután pedig Osztrák—Magyar Bank) bankpiacainak térbeli alakulásával szemléltetni. A Dél-Nyugat-Dunántúl önálló jegybankfiókhoz először csak 1879 szeptemberétől, a nagykanizsai filiale megnyitásától jutott. 26 Mivel ekkorra a monarchiát a dualista elv szerint átszervezett bank már személyi hitelkörzetekre osztotta, megállapítható, hogy a beosztás, a kamarák és azon belül a közigazgatási egységek szerint történt, így vált térségünkben a soproni kamara területéből leválasztott nagykanizsai fiók körzetévé végül Zala, Somogy és Baranya megye. 27 Amikor elkészült 22 Bontz J.: Keszthely város monográfiája Keszthely 1896. 234. 23 Uo. 311—317. 24 Kempelen: Magyarországi zsidó és zsidóeredetű családok III. k. Bp. 1939. 139. 25 Fővárosi Cégbíróság Cg. 1885/49. 26 MOL Z 1 O— MB 3. cs. 1043. 27 MOL Z 1 O— MB 1. cs. 1121. Először Tolnát is ide akarták csatolni, de azután a budapesti igazgatóság javaslatára az a fővárosi főintézet alá került. A hitelkörzetek határát később is módosíthatták. így került pl. 1882-ben Siófok az akkor már létrehozott győri fióktól a nagykanizsaihoz. Uo. 8. cs. 889—890.
